Sokan szívrohamra gyanakszanak Vékás-Kovács Imre katonai attasénál, de az alezredes már napokkal a halála előtt is rosszullétekre panaszkodott, így egyes források szerint akár mérgezés is állhat a háttérben.
A N'Djamenába akkreditált magyar katonai attasé a Magyar Honvédség kiváló és elismert katonája volt, aki azért utazott ki, hogy előkészítse a terepet a magyar missziónak. Ám az attasé október 22-én tragikus hirtelenséggel hunyt el, a szállodai szobájában találtak rá, de idegenkezűségre utaló jel nem merült fel – áll a Honvédelmi Minisztérium akkor kiadott sajtóközleményében.
Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy a hírszerzőt megmérgezték – tette hozzá az eset kapcsán rá egy nappal Káncz Csaba geopolitikai szakértő térségbeli forrására hivatkozva, aki szerint „akár csak teázás közben, vagy egy megbeszélésen is előfordulhat ilyesmi, ez elég tipikus és általános. Egészen hülye indok is lehet a mérgezés mögött. Valamelyik pozícióban lévő helyi katona veszélyeztetve érezhette a bizniszeit egy új szereplő által”.
Fotó: Facebook/csádi védelmi minisztérium
Azóta az attasé holttestét a Magyar Honvédség hazaszállíttatta, és azt mondták, halálának pontos okát Magyarországon vizsgálják majd ki. Mivel csaknem egy hónap telt el a rejtélyes elhalálozás óta, megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot, van-e már eredménye a kiutazáskor még remek egészségügyi állapotban lévő attasé halálának kivizsgálása ügyében, de a honvédség ezt közölte:
„A kérdéses üggyel kapcsolatban a vizsgálat még tart, folyamatban lévő ügyről nem áll módunkban nyilatkozni” – írták lapunknak küldött válaszukban.
Átlagos halottkém vizsgálatok pár nap alatt le szoktak zajlani, ugyanakkor tény, hogy a törvényszéki boncolások olykor hetekig is elhúzódnak. Információink szerint azonban az sincs kizárva, hogy az eredményt titkosítani fogják. Sokan azt sem tartják kizártnak, hogy a haláleset egyfajta üzenet volt Orbán Viktornak.
A veszélyek sem veszik el a kedvét a kormánynak
Az attasé halála után egy héttel, október 30-án a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. tavalyi évi működéséről szóló beszámolóját. Ekkor Szijjártó Péter külügyminiszter arról írt, hogy „egy fő kiküldött munkatárssal” már tavaly megnyitott a magyar humanitárius- és fejlesztési iroda Csádban. Ezt a kormány pár napra rá hozta nyilvánosságra, hogy a Boko Haram fegyveresei negyven katonát megöltek Csádban. Sőt, utána az is kiderült, hogy magyar nagykövetséget is nyitnak a nem veszélytelen afrikai országban.
A VSquare oknyomozó portál információi szerint a magyar kormány katonai hírszerző központot is létre akar hozni Csádban. Az utóbbi idők egyik legvitatottabb kormánytervével, a 200 magyar katonából álló csádi katonai misszióval kapcsolatban tehát továbbra sem tisztul a kép, sőt, az attasé halálával talán még zűrösebb.
Úgy tűnik, Magyarország egyszerűen csak követi a metódust, amit Oroszország alkalmaz: Idriss Déby csádi elnök ugyanis 2024. januárjában látogatást tett Putyin hazájában (Magyarországon szeptemberben járt Orbán Viktornál), és arról is megállapodtak, hogy 130 orosz katona érkezik a fővárosba, akikről több hírszerzési forrás megerősítette, hogy a 2024 áprilisában N'Djamenába érkezett emberek az egykori Wagner-csoport tagjai (a magyarok 200 katonát fognak kiküldeni), és arról is megállapodtak, hogy Moszkva megkétszerezi az orosz egyetemeken tanuló csádi hallgatók kvótáját (Magyarország 25 ösztöndíjat ajánlott fel csádi egyetemistáknak). Hogy csak pár hasonlóságot említsünk.
Bár a magyar-csádi együttműködések indokaként sokszor hangzik el a migráció, de a világ számos pontján számtalanszor adnak hangot kétségeiknek ezzel kapcsolatban. A Nato Védelmi Főiskolai Alapítvány legfrissebb írása szerint Magyarország Csáddal kötött partnersége mélyebb stratégiai érdekeket is tükrözhet.
Nevezetesen Csád jelentős természeti erőforrásaihoz, köztük az uránhoz, olajhoz és aranyhoz való hozzáférés. Mint írják, ezek az erőforrások különösen jelentősek Magyarország számára, tekintettel a folyamatban lévő atomerőművi projektekre, mint például az Oroszországgal együttműködésben kifejlesztett Paksi Atomerőműre.
A Honvédelmi Minisztérium keresőablakába beütve a „csádi missziót” egyébként egyetlen egy találat jön fel, egy Szalay-Bobrovniczky Attila honvédelmi miniszterrel készült interjú, aki májusban így fogalmazott: „A politikai és egyéb feltételek megteremtése már nem katonai kérdés. A felkészítés, a kiképzés és a tapasztalatok összegyűjtése megtörtént, azt tudom jelenteni, hogy a honvédség készen áll a csádi szerepvállalásra, a kontingens felkészült, kiképzett”. Kérdés, hogy a katonai attasé halálával mindez módosul-e, vagy sem.
