Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója a Krím 2014-es annexiója után ismételten felerősítette az autoriter hatalmakkal kapcsolatos törésvonalakat a parlamenti frakciók és pártok között az európai parlamenti padsorokban – írja az agytröszt. A Kremllel, Kínával és más autoriter rezsimekkel szembeni kritikusság a Renew frakció soraiban a legmagasabb (ide tartozik például a magyar Momentum is), míg a leginkább megengedőnek a szélsőjobboldali ID és a szélsőbaloldali Left frakció bizonyult.
Fotó: Európai Paklament
Kína és Oroszország barátai
A Political Capital szerint szembetűnő, hogyan változott a magyar EP-képviselők hozzáállása. Míg a háború előtt a magyar EP-képviselők pártállástól függetlenül következetesen támogatták a Kreml-kritikus javaslatokat, az inváziót követően azonban a Fidesz képviselői markánsan a Kreml és Peking pártjára álltak, szakítva a korábbi gyakorlattal. Két példa:
- az invázió 2023-as évfordulójára időzített parlamenti szavazáson a nagyrészt magyarok lakta, ukrajnai Beregszászon született Bocskor Andrea fideszes képviselő szavakban még határozottan elítélte az orosz agressziót, a szavazáson viszont – a Fidesz-frakcióval egységben – már tartózkodott.
- az Alekszej Navalnij ellen elkövetett politikai gyilkosságot elítélő határozatot a parlament 92 százaléka támogatta, míg a Fidesz képviselői tartózkodtak a szavazáson – annak ellenére, hogy Gál Kinga, a képviselőcsoport elnökeként részvétét fejezte ki.
A Fidesz az orosz vagy kínai rosszindulatú külföldi befolyást elítélő indítványoknál egyaránt és elsősorban a szavazástól való tartózkodással vagy távolmaradással fejezte ki „puha elutasító” álláspontját, amely lehetővé tette számára, hogy ne kerüljön azonos platformra a legszélsőségesebb frakciókkal.
Hogyan szavazott az ellenzék?
Az intézet szerint a magyar ellenzéki pártok képviselői esetében nem hozott fordulatot a háború kitörése, a Kreml és Peking befolyása ellen ugyanolyan következetességgel léptek fel.
- a Jobbik bizonyult a leginkább Kreml-kritikus pártnak (89 százalék),
- a Momentum pedig Kína leghangosabb kritikusának (90 százalék), míg
- a DK szintén magas értékei második vagy harmadik helyezést értek az autoriter-ellenes skálákon.
Ha az egyes képviselőket nézzük, akkor Oroszország ellen a DK-s Ara-Kovács Attila, a momentumos Cseh Katalin és a jobbikos Gyöngyösi Márton lépett fel a legmarkánsabban, míg a Kína-kritikus szavazásokat Donáth Annával holtversenyben szintén Ara-Kovács Attila támogatta a leginkább (95 százalék), őket a DK-s Rónai Sándor (91 százalék) követte – derült ki az elemzésből.
