„Kérjük, ne féljenek! Szabadon elmehetnek, mi a forradalmi erőkhöz tartozunk!” – egy telefonnal rögzített videón izgatott szír lázadók nyitogatják a nehéz vasajtókat egy börtönre hasonlító épületben, az ajtók kémlelőnyílásán pedig megszeppent nők és kisgyerekek látszanak, akik hosszú idő után szabadulhatnak börtöneikből.
December 8-án kiáltották ki a szíriai lázadók, hogy hivatalosan is megdöntötték az Aszad-rezsimet, azután, hogy előtte egy nappal, szombat este az országot uralma alatt tartó Bassár el-Aszad elnök elmenekült az országból. A formálódó új kormányzatra komoly kihívások várnak, köztük a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb rétegének számító nők helyzetének kezelése is. Laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Privátbankár ezt járta körbe.
Fotó: Depositphotos
Az ENSZ emberi jogi főbiztosának irodája (OHCHR) 2023 júniusában egészen lesújtó képet mutatott be a nők helyzetéről Szíriában. Mint írták, a több mint tíz éve húzódó konfliktus ellehetetlenítette, hogy a nők és a lányok gyakorolhassák legalapvetőbb jogaikat, például az élelemhez és az egészséghez való jogot: a Szíriában számon tartott, közel 6 millió olyan ember, aki nem jut megfelelő mennyiségű élelmiszerhez, 74 százalékuk nő. A nők által vezetett egyszülős háztartásokban kétszer nagyobb volt az esélye annak, hogy nem tudják kielégíteni az alapvető szükségleteket – emlékeztetett laptársunk.
Azok a nők, akik a fegyveres konfliktus miatt menekülttáborokba kényszerültek, még nehezebb körülmények közt élnek, az ilyen egyszülős háztartások esetében 92 százalék nem tudja ellátni az alapvető szükségleteit – áll az OHCHR jelentésében.
Veszélyes vidék
A nemi alapú erőszak aluldokumentált, ám jelentős probléma az országban. Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) 2024 második negyedévében készült jelentése szerint több mint 50 ezer szír nőt ért ilyen jellegű támadás, ám a valódi szám ennél magasabb lehet, ugyanis bár az UNFPA számos segélyközpontot működtet a régióban, ezek igénybevételét stigmák övezik. Ezzel az átélt erőszak, amelynek előfordulási arányát olyan tényezők, mint például a szegénység, a megélhetési nehézségek és a fegyveres harcok tovább növelik, a nők titka marad.
A konfliktus éveiben megugrott a gyermekházasságok aránya is: a Girls Not Brides nemzetközi koalíció honlapján elérhető adatok bár nem a legfrissebbek, ugyanis a 2010-es évek közepéről származnak, azt így is jól mutatják, hogy rendkívül aggasztó tendencia. A szír lányok 15 százaléka házasodik meg 18 éves kora előtt, míg 3 százalékot már 15 éves koruk előtt férjhez kényszerítenek.
Az UNFPA 2024-es jelentése szerint az ország egészségügyi rendszere jelentős nehézségekkel küzd, mivel a létesítmények közel 40 százaléka nem működik, vagy nem teljes mértékben működik, ez pedig több mint 4,8 millió rászoruló embert érint. A felülvizsgálat kiemelte, hogy 2022 és 2023 között csökkent a működő egészségügyi létesítmények száma, ez többek közt pedig pont olyan szolgáltatásokat érintett kritikusan, mint a sürgősségi szülészeti ellátás.
A jelentés készítői a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások riasztóan alacsony elérhetőségét állapították meg, a kormány ellenőrzése alatt álló területeken átlagosan csak a nők 36 százaléka jutott hozzá ezekhez.
