Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tartotta a Matthias Corvinus Collegium (MCC) június 6-7-én megrendezett, Budapest Peace Forum, azaz Budapesti Békefórum elnevezésű nemzetközi konferenciájának vitaindító beszédét.
A miniszter beszédének különös tétet adott, hogy az elmúlt napokban egyre nagyobb ukrán aktivitásról érkeztek hírek a frontvonalakról, egyesek szerint mindez már a régóta várható ukrán offenzíva kezdetét jelenti. A ma reggeli híradásokat pedig az uralta, hogy súlyosan megrongálódott a Nova Kahovka-i gát, amely óriási árhullámmal fenyegeti a Dnyipró (Dnyeper) alsó folyását, valamint a zaporizzsjai atomerőmű hűtővízzel való ellátását is veszélyezteti. Az ukránok az orosz felet vádolják a gát felrobbantásával, az oroszok szerint a gát azért omlott le, mert ukrán tüzérségi találatok gyengítették meg a szerkezetét (más verzió szerint célzott ukrán támadás történt volna).
Szijjártó Péter előtt Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója mondott nyitóbeszédet, amelyben kiemelte, hogy ma talán távolabb vannak a felek a békekötéstől, mint az elmúlt egy évben bármikor, hiába reménykedtünk abban, hogy mostanra már a háború utáni újjáépítésről lehet majd beszélni. A mielőbbi békekötést Európa elemi érdekének nevezte, a békét pedig törékenynek.
A külügyminiszter a pulpitusra lépve azzal kezdte, hogy bátornak nevezte a szervezőket, hogy a békéről beszélnek, sőt konferenciát szerveznek erről. Szerinte bizonyos európai országokban ez lehetlen lenne. Magyarországon viszont nem válik megbélyegzés áldozatává, aki nem a globális vagy kontinentális többség véleményét osztja.
Kijelentette, hogy jelenleg
"egy földrajzi kiterjedését tekintve regionális, de hatásait tekintve globális háború zajlik."
Az a fő kérdés most szerinte az, hogy globálissá válik-e, vagy csak a hatásai maradnak azok.
"Azt világossá kell tennünk, hogy az ukrajnai háború miatt az európai emberek semmilyen felelősség nem terheli, nem háborúznak, bár vannak európai politikai vezetők, akik egyre súlyosbodó háborús pszichózisban szenvednek."
Az árát viszont, mi uniós állampolgárok is fizetjük a háborúnak az infláció, az élelmiszer- és energiaárak formájában, folytatta Szijjártó, majd kitért arra, hogy egy év és három hónap alatt az EU nem tudta elérni azt, hogy a béke közelebb kerüljön.
"Az eszkaláció kockázata nagyobb, mint valaha, az EU gazdasági versenyképessége pedig rosszabb, mint valaha" - jelentette ki.
Szankciós hisztéria és veszélyes spirál
Annak okát, hogy ez miért így történt, a miniszter abban látja, hogy az Unió belelovallta magát egy "szankciós hisztériába", és "hagytuk magunkat, hogy az USA beleprovokáljon minket egy olyan versenybe, hogy ki segít többet ukrajnának". Ebből pedig szerinte veszélyes spirál alakult ki. "Minél több fegyvert szállítanak ebbe a háborúba, annál többen halnak meg, mert annál tovább tart a háború."
Ezzel szemben a szankciók nem érték el a két kitűzött céljukat, az orosz gazdaság térdre kényszerítését, valamint ezen keresztül a háború végét. E helyett az európai versenyképesség csökken, Amerikában és Kínában is sokkal olcsóbb az energia - tette hozzá.
Természetesen leszögezte azt, amit a magyar kormány tagjai minden lehetséges fórumon elmondanak: azonnali tűzszünetre van szükség, béketárgyalások megkezdésére, a fenntartható béke reményében.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a háború további következménye lehet a világ blokkosodása, amely Magyarország számára történelmileg mindig hátrányos volt. Az Ukrajnába szállított fegyverek töredéke is súlyos instabilitást okozhat a világ egyes térségeiben, ez pedig végső soron újabb migrációs nyomást helyezhet Európára.
"A világ döntő többsége békét akar, azt akarja, hogy érjen véget ez a háború. Nem szabad hinni a mainstream liberális transzatlanti világ médiájának. A világ nagyobb. Elsöprő nagyságú a globális békepárti többség"
- jelentette még ki Szijjártó Péter, majd arról beszélt, hogy "a felszín alatt" a nyugat-európai politikusok soraiban is "van mozgolódás", négyszemközt elmondása szerint arra kérik politikusok, hogy "tartson ki, legyen kemény", ők azonban az instabil politikai rendszer, a koalíciós kormányzási kényszereke, az NGO-k, illetve a média nyomása miatt nem merik valódi gondolataikat kimondani.
Szijjártó Péter azzal zárta beszédét, hogy Magyarországon az, amit a kormány képvisel, nemcsak kormányzati álláspont, hanem a nép akarata., ugyanis "a tavalyi választásokon két világos ajánlat közül választhattak az emberek, és a "békepárti álláspont" kétharmados többséget szerzett.
"A csatatéren nincs megoldás" - szögezte le végül a miniszter, aki a legújabb aktualitásokról végül nem ejtett szót.
