A független előadó-művészeti szervezetek lassú kivéreztetése évek óta arra ösztönzi a szakmabelieket és a tudatos kultúrafogyasztókat, hogy olyan alternatív finanszírozási lehetőségeken gondolkodjanak, amelyek hosszú távon biztosíthatják a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek fennmaradását. A mindenki számára túlélést jelentő megoldás máig várat magára, bár Csák János leköszönő kulturáért és innovációért felelős miniszter szerint eljött az ideje a mecenatúra felélesztésének. Annak, hogy az állami támogatás helyett a hangsúly inkább az önkéntes alapon működő kultúrafinanszírozásra kerüljön. Amíg viszont ennek nincsenek meg a gazdasági feltételei, más lehetőségek jöhetnek csak szóba a megszűnés szélén álló függetlenek számára. A legfrissebb kezdeményezés az eSzínház, a Katona József, az Örkény és a Radnóti Színház művészeinek összefogása: június 12-én közösségi gyűjtést indítottak azért, hogy a július 31-ig befolyó összeggel támogassák a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek működését.
Villámgyorsan apad a függetleneknek szánt állami támogatások összege
Április 30-tól elérhető az előadó-művészeti törvény alapján meghirdetett működési és kiemelt művészeti célú pályázatok döntési listája. A minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek működésének és szakmai programjainak támogatására szánt keretösszeg – hat kategóriában – összesen 830 millió forint volt.
Ebből a Kulturális és Innovációs Minisztérium nyílt pályázatának keretében 286 millió forintot osztottak szét a minősítéssel nem rendelkező budapesti színházi- és táncművészet előadó-művészeti szervezetek között a 2024. március 1. és 2025. február 28. közötti időszakra. A 286 millió forintból azonban a színházi kategóriában pályázóknak már csak 125 millió jutott – szemben a tavalyi 146 millióval –, ami elenyésző, figyelembe véve, hogy mennyien alkotnak e területen. Az évről évre csökkenő állami pályázati összegek egyértelműen jelzik, hogy az eredeti cél, vagyis “a független, sokszínű, minőségi és pozitív alkotói körülmények” megteremtése fényévekre jár a jelenlegi helyzettől.
Fotó: Depositphotos
Mire számíthat, aki egyszer kiesik a pixisből?
A tavalyi pályázaton még 14,4 millió forintot elnyerő Pintér Béla és Társulata idén nem kapott egyetlen forintnyi állami támogatást sem. “Csalódottak vagyunk. De nem ért bennünket teljesen váratlanul a döntés: számítottunk rá, hogy egyszer eljön ez a pillanat. Az elmúlt években kirajzolódott egy tendencia, amiből jól látszik, hogy a független színházak állami finanszírozása egyre kevésbé hangsúlyos” – nyilatkozta az Mfor megkeresésére Horváth Lili, a társulat kommunikációs munkatársa. Az így kieső összeg előteremtése alternatív megoldási lehetőségeket kíván tőlük. Ezek közé tartozik a hat kategóriában – 15 ezertől 500 ezer forintig – elérhető támogatói tagság és a közösségi adománygyűjtés.
"Az összköltségvetésünk körülbelül 90 százalékát tudjuk jegybevételből fedezni, a hiányzó tíz százalékot kell pótolnunk valamilyen módon: pályázat útján vagy egyéb támogatásokkal, nézői adományokkal" – vázolta a jelenlegi helyzetet Horváth Lili. Hangsúlyozta: bármilyen kevés is az állami támogatás, zavartalan működésükhöz nélkülözhetetlen – lenne. A 2023/2024-es évadban nagyjából 50 millió forint volt a hiányzó tíz százalék, ebből 35 milliót sikerült előteremteniük közösségi adománygyűjtéssel, 15,4 millió pedig pályázatokból jött be. A következő évadban viszont – legalábbis jelen állás szerint – már pályázati forrásokra sem számíthatnak. Ennek ellenére bíznak benne, hogy talpon tudnak maradni, mert kizárólag a mecenatúrára – mint finanszírozási formára – véleményük szerint nem lehet alapozni a független színházak fennmaradását.
Nincsenek könnyű helyzetben, mert mint mondta, a kuratórium indoklása szerint a 286 millió forintból azokat a társulatokat támogatták, amelyek éves jegybevétele nem haladta meg a pályázati keretösszeget. “A miénk meghaladta, sok embert foglalkoztatunk, a kiadásaink is jóval magasabbak, mint egy kisebb független színháznak” – tette hozzá. Részben az állami támogatás kiesésének, részben a gazdasági körülmények kedvezőtlen alakulásának számlájára írható, hogy a társulat a következő évadot az Uprendezvényteret hátrahagyva új helyszínen, az Átriumban kezdi. Mint arról korábban írtunk, az Átriumból távozni kényszerülő Kultúrbrigád helyére érkezik majd Pintér Béla és Társulata egy új kollaboráció keretében, a Dumaszínházzal, a Delta Produkcióval, a Füge Produkcióval és az Orlai Produkciós Irodával közösen – egy elsősorban produceri alapú működési modell kialakításával.
Június 12-ig lehetett pályázni az előadó-művészeti többlettámogatásra: több kategóriában összesen 4 milliárd forintot osztanak ki. Ezek között szerepel a kiemelt művészeti értékekkel bíró szakmai programok támogatása, előadó-művészeti koprodukciók létrejöttének elősegítése, ifjúsági művészeti programok és szakmai fesztiválok támogatása. Ám mivel egy szervezet több kategóriában is indulhatott – ami ezernél is több beérkező pályázatot jelenhet –, az első hallásra combosnak tűnő 4 milliárd forint vélhetően alaposan szétforgácsolódik majd.
Sok kicsi sokra megy: felértékelődtek az együttműködésben rejlő lehetőségek
Az említett pályázat eredményét illetően nem járt sokkal jobban a Momentán Társulatot működtető Kreatív Bázis Alapítvány sem. Míg tavaly 2,8 millió forintot kaptak működésük és szakmai programjuk támogatására, addig idén már nem jutott nekik a keretösszegből. A nettó jegyárbevétel alapján korábban igényelhető kultúr-tao megszüntetése – 2019 januárjától – a többi független előadó-művészeti szervezethez hasonlóan nagy érvágás volt a Momentán Társulat számára is. “Lehetett számítani egy fix támogatásra, ami a kőszínházak éves költségvetését tekintve ugyan nem volt nagy összeg, de azóta is érezzük a hiányát” – mesélte az Mfornak Kupa Júlia, a társulat kommunikációs és sajtókapcsolatokért felelős munkatársa. Mint mondta, a kultúr-tao kiesésével még inkább felértékelődött a pályázatok útján elnyerhető támogatások jelentősége, legyen szó előadó-művészeti többlettámogatásról vagy a nemzeti Kulturális Alap által kiírt fesztiválhozzájárulásról, melyet az előző években saját háromnapos belvárosi improvizációs minifesztiváljuk megrendezésére fordítottak. Idén támogatás hiányában ez biztosan elmarad.
Fotó: Depositphotos
“A minőségből nem engedünk, törekszünk rá, hogy a legjobbat nyújtsuk a nézőknek, de ahol lehet, igyekszünk vágni a költségekből” – mesélte Kupa Júlia, hozzátéve, hogy rájuk is érvényes az, ami sokakra a szakmában: jóval többet dolgoznak, mint amiért a fizetésüket kapják. Egyrészt csak így tudják fenntartani a rendszert, másrészt mindannyian szeretik, amit csinálnak, így nem érzik tehernek a befektetett plusz időt és energiát. Ám hosszú távon ez nem fenntartható – tette hozzá.
A Kreatív Bázis Alapítvány a 2022-es éves beszámolójában valamivel több, mint 29 millió forintos forrást tüntetett fel. A költségvetésükből hiányzó összeget az elmúlt években a támogatói jegyvásárlásokból befolyt összeggel és közösségi adománygyűjtéssel szedte össze a társulat. Ahogy Kupa Júlia az utóbbiról fogalmazott: "amit szerettünk volna, azt jóval túlszárnyaltuk, de ez még mindig csak annyi, ami az alapműködésünkhöz, a fennmaradásunkhoz szükséges". Ugyanakkor, mint mondta: szerencsés helyzetben vannak, mert a Momentán-brand égisze alatt céges együttműködések keretében profitálni tudnak az általuk teremtett kulturális értékből anélkül, hogy a szakmai minőségből engedniük kellene.
Akik kaptak, de ezért cserébe kötelezettségeik vannak
A MU Színház 20 millió forintnyi működési és szakmai támogatást nyert. Ami a többi pályázónak juttatott összeget figyelembe véve nem tűnik kevésnek, ám mivel a MU befogadószínház, valójában csepp a tengerben. "Ha az alapműködést nézzük, vagyis szigorúan csak a bérekre, a rezsire és az alapvető kommunikációra fordított költségekkel számolunk, akkor a nyári időszakban havonta körülbelül 6 millió forintra van szükségünk. Télen a fűtés miatt inkább havi 7,5 millióra. Éves szinten ez minimum 80 millió forintot jelent. Ha ezt vesszük alapul, a nekünk ítélt támogatás 3-4 havi működésünket fedezi” – összegezte az Mfornak Erős Balázs, a MU Színház művészeti vezetője. “Viszont akkor még egy fillért sem költöttünk előadásokra, mivel a meghívott vendégművészek gázsiját is ki kell termelnünk” – tette hozzá. Vagyis gyakorlatban a nekik ítélt támogatás inkább 2 havi működésük finanszírozására elegendő. (Összehasonlításul: 2009-ben ugyanezen a pályázaton 76 millió forintnyi támogatást nyertek.)
Esetükben még faramucibb a helyzet, ugyanis közhasznú egyesületként közhasznú feladatokat látnak el. Ezért a 20 millió forintos támogatásért minimum 80 előadást kell befogadniuk, legalább ötezres nézőszámot hozva. A nagyságrendileg 100 millió forintos éves költségvetésükből hiányzó összeget kizárólag közösségi támogatással viszont nehéz lenne előteremteniük. Erős Balázs véleménye szerint
Magyarországon a piaci helyzet jelenleg nem kedvez annak, hogy a mecenatúra, mint finanszírozási forma hatékonyan működhessen.
A többletbevételt elősegítő lehetőségeket latolgatva elmondta: dönthetnének úgy, hogy drasztikusan megemelik a jegyárat. Ám ha a jelenlegi 3-4 ezerről mondjuk 10 ezer forintra tornáznák azt fel – ami teljesen abszurd –, a százfős nézőteret figyelembe véve így sem tennének szert akkora bevételre, ami teljes mértékben fedezné a működési költségeiket.
Közhasznú egyesületként a profittermelést célzó lehetőségeik erősen korlátozottak: vállalkozói tevékenységet például korlátozottan folytathatnak. De a kötelezően előírt előadásszámot bőven túlteljesítve, a befogadó profil mellett saját előadásaik, projektjeik létrehozásával, edukációs tevékenységeikkel idejük és energiájuk száz százalékát egyébként is elhasználják. Vagyis mindenképpen szükségük van az állami támogatásra. Normatíva híján viszont évente kell pályázniuk. “Azért, hogy aztán kapjunk egy olyan összeget, ami nagyon távol áll a működési költségeinkől. Kiszolgáltatott és kritikus helyzetben vagyunk. Az állam kivonulóban van erről a területről” – összegezte Erős Balázs.
