<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

A legfrissebb adatok szerint az átlagos nettó bér 215 ezer forint volt szeptemberben. A statisztikai "szépségei" miatt ez az összeg azonban nagyon sok dolgozó számára csak álom. 

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint Magyarországon szeptemberben átlagosan nettó 215 ezer forintot vihetett haza egy alkalmazott, aki legalább 5 főt foglalkoztató cégnél dolgozott. Mivel ezzel az adattal a harmadik negyedév lezárult, megyei lebontásban is friss információk állnak rendelkezésre.  A megyék rangsorát illetően nem történt változás a korábbiakhoz képes: az élen Budapest szerepel nettó 270 292 forinttal, mögötte 221 963-mal pedig Győr-Moson-Sopron megye. Ellenben a legkevesebb bérért továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgoznak az alkalmazottak, átlagosan 150 956 forintért. 

A legmagasabb és legalacsonyabb nettót regisztráló megyék között 79 százalékos a különbség. Vagyis egy fővárosi alkalmazott ennyivel többet vihet haza, nominálisan közel 120 ezer forinttal keres többet egy Szabolcs megyeinél

Utóbbi felzárkózása ugyan az elmúlt negyedévekben elkezdődött, hiszen az országos átlagnál nagyobb mértékű bérnemelkedés mutatható ki. Ám ez jó eséllyel nagyobb részben köszönhető a közfoglalkoztatási programok szűkítésének, mint a munkaadók bőkezűségének. A közmunkások minimálbérnél is alacsonyabb fizetése ugyanis lefelé húzza a statisztikát, főként az olyan megyékben, ahol kiemelkedő mértékben támaszkodik a piac az állami foglalkoztatási programokra. 

 

Azonban nemcsak Szabolcs megyében vannak elképesztő mértékben leszakadva a bérek az átlagtól. Békésben és Nógrádban még a 170 ezer forintos sem éri el az átlagos nettó, a megyék zömében pedig 200 ezernél is kevesebbet vihetnek haza a dolgozók. 

Ha a megyei alkalmazotti létszámokat összesítjük, akkor 1,89 millió (5 főnél nagyobb cégnél dolgozó) személy van, aki olyan megyében él, ahol az átlag nem éri el az országos átlagbért. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ők mindannyian kevesebbet keresnének nettó 215 ezernél, hiszen az elmaradottabb - nettó 170 ezernél kevesebbet regisztráló - megyékben is minden bizonnyal akadnak olyanok, akik keresete az ország átlag közelében mozog. 

A Policy Agenda becslése szerint a dolgozók 70 százaléka keres az átlagnál kevesebbet, ez az arány véleményünk szerint az elmaradottabb régiókban (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Békés megye) magasabb lehet, így becslésünkben 80 százalékra tettük az arányukat. Ezzel módosítva az 1,89 milliós megyei alkalmazotti létszámot, azt kapjuk, hogy

1,35 millióan jó eséllyel csak álmodhatnak a 215 ezres nettó bérről. Ők ugyanis olyan megyékben dolgoznak, ahol ettől - akár jelentős mértékben is - elmarad a jellemző átlagkereset. 2014-ben még "csak" 1,23 millióan voltak számításaink szerint. Vagyis egyre többen keresnek az átlagbértől elmaradó összeget.

Ez egyrészt köszönhető annak is, hogy az új dolgozók fizetése elmarad az országos átlagtól ezekben a régiókban. Másrészt az országos átlagot felhúzó fővárosi bérek tempós emelkedésével is magyarázható az érintettség növekedése. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.