Az Eurostat legfrissebb elemzése a tagállamok költségvetésének adóbevételeit vette górcső alá, egyetlen hiba, hogy értelemszerűen csak 2011-gyel bezárólag tartalmaz adatokat a statisztika, hiszen a tavalyi évre vonatkozóan legjobb esetben is csak elnagyolt becslésekkel lehetne dolgozni.
Magyarország esetében 2011-re az unió statisztikai hivatala 37,1-os GDP-arányos adóbevételt számolt. Ez a kategória egyébként az uniós ESA szerint veszi figyelembe az adatokat, vagyis a termelési és importadókat, a jövedelem és vagyoni típusú adókat, a társadalombiztosítási bevételeket és a tőkeadókat veszi figyelembe. Összegszerűen ez a 37,1 százalék kicsivel több mint 37 milliárd eurónyi adót jelentett.
2001 és 2011 közötti adatokat szemléltet az alábbi grafikon is, melyen jól látható, hogy 2007-ben hirtelen igencsak megugrott az adóbevétel a GDP arányában, ami a 2006 nyarán bejelentett Gyurcsány-féle, erősen bevételközpontú megszorító csomag eredménye volt. A 2007-es 40,5 százalékos csúcs után 2011-re 37,1 százalékot közölt az Eurostat. Bár 2012-re értelemszerűen még nincs adat, ám a tavalyi első három negyedévben az mfor.hu számítása szerint az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya 38,2 százalék volt. Legutóbb egyébként 2010-ben volt ezen a szinten a mutató.
A termelési és importadókat nézve az egyik legmagasabb arány kapcsolódott Magyarországhoz 2011-ben, vagyis 17 százalék, aminél magasabbal egyedül Svédország rendelkezik, ott a GDP arányában 18,6 százalékot tesznek ki a termelési és importadók. Egyébként az Eurostat elemzése megjegyzi: a magas arány oka, hogy hazánkban egyre inkább a közvetett adók irányába történő eltolódás látszik - elég egyébként ha csak a 27 százalékos áfakulcsra gondolunk. Kategóriánként nézve a GDP 13,1 százaléka folyik be a társadalombiztosítási bevételekből, a jövedelem és vagyonadókból 6,4 százalék, a tőkeadókból pedig mindössze 0,1 százalék.
Magyarország az uniós középmezőnyben
Ha az uniós tagállamokat nézzük, akkor Magyarország helyzetét elfogadhatónak is tekinthetjük, hiszen az uniós és az eurózónás átlag alatti GDP-arányos adóbevételre tett szert 2011-ben a statisztika szerint. A teljes EU-ban a GDP 40 százaléka származott adóbevételekből, míg az eurózónában ez az arány 40,8 százalék.
Az uniós rangsor élén Dánia áll, itt származik a legtöbb GDP-arányos adóbevétel a már fentebb említett adócsoportokból, 48,6 százalék. A második legmagasabb arány Franciaországhoz kötődött 2011-ben, 45,9 százalék, a dobogó harmadik fokára pedig Svédország ért fel a maga 44,9 százalékos bevételével. A lista sereghajtója Lettország, ahol a GDP arányában a legkevesebb adóbevétel folyt be az állami kasszába, vagyis 26,4 százalék. Előtte Bulgária áll 27,2 százalékkal és Románia 27,3 százalékkal.
Ha a visegrádi országokat nézzük, akkor hazánk az éllovas, hiszen a magyar után a cseh büdzsébe folyik be a GDP arányában a legtöbb adóbevétel, vagyis 34,5 százalék, majd Lengyelország 32,4 százalékkal áll, végül Szlovákiában képezi a bevétel legkisebb részét az adó: 28,8 százalékot.
Székely Sarolta
mfor.hu
