Magyarországon 2012 óta csökkent a dohánytermékekből származó jövedékiadó-bevétel. Míg a dohányboltok megnyitása előtt 344,7 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, tavaly már csak 287,9 milliárd volt ez az összeg – derült ki Tállai András NGM államtitkár írásbeli válaszából.
Az adó összegének csökkenése önmagában örömteli adat lenne, hiszen azt jelentené, hogy az emberek letették a cigarettát. Egy tökéletes világban egyetlen forint sem folyna be a dohánytermékek jövedéki adójából. Tállai András válaszából úgy tűnik, hogy ő is egy hasonló világot képzel el, hiszen szerinte 2 év alatt 200 ezer embert sikerült leszoktatni a cigarettáról, ahogy az a cigarettafogyasztási statisztikákból (szerk.: hogy pontosan melyekből az nem derül ki) és az Egészségügyi Világszervezet „elismeréséből” (szerk.: ebben főként a zárt térben való dohányzás tilalma játszott szerepet, amely valóban régóta várt jó döntés volt) is kiderül.
Update:
A „milyen statisztika alapján vette az államtitkár a 200 ezres számot?” kérdésünkre időközben reakció érkezett az Országos Egészségfejlesztési Intézettől, ahol kutatást végeztek a felnőtt magyar lakosság dohányzási szokásaival kapcsolatban. Ez alapján tavaly előtt 19 százalékunk gyújtott rá naponta és 2 százalékunk alkalmanként. Ez 2012-höz képest komoly csökkenés, ugyanis akkor még 28 százalékunk dohányzott rendszeresen. Az alkalmanként rágyújtok aránya 1 százalékkal nőtt ugyan, de ez az összképen alig ront. 2013-ra a leszokottak aránya 16 százalékról 22 százalékra emelkedett, amely azt jelenti, hogy több mint 211 000 fő hagyta abba a dohányzást – állapítja meg a felmérés.
Hogy egy kicsit mi is utánanézzünk a statisztikáknak érdemes visszatekinteni a NAV egy tavaly novemberi sajtótájékoztatójára, amelynek témája a 2012 óta brutális mértékben megemelkedett dohány-feketekereskedelem visszaszorítása volt.
A GfK piackutató adatai szerint a 2012-ben még 5,8 százalékos feketepiac 2013 év végére 11,8 százalékra ugrott, tavaly pedig 12,1 százalékos volt az arány. Ennek oka igen prózai, a cigaretta ára itthon uniós viszonylatban is kiemelkedő mértékben emelkedett, elérte az 1000 forintot is, mialatt a környező országokban 100(!) forintba is kerülhet egy doboz cigi. Persze az sem tett jót a kereskedelemnek, hogy nagyságrendekkel csökkent az árusítóhelyek száma, ami főleg vidéken jelentett problémát.
A felmérés eredménye alapján a kormányzat célja, hogy visszaszorítsa a dohányzást, sikeres volt, amelynek értékéből az sem von le, ha ezt az árak komoly emelésével érték el. A másik oldalon viszont nem mehetünk el amellett, hogy az új értékesítési rendszer átalakítása kedvezett a csempészett cigaretták "piacának", amely nem csak a bevételek kisesését hanem nagyobb egészségügyi kockázatot is jelent.
Szász Péter
mfor.hu
