A törvényjavaslat szerint az államháztartás két alrendszere és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 2014. december 31-re tervezett adóssága - 296,9 forintos euró, 240,6 forintos svájci frank és 225,0 forintos amerikai dollár árfolyam mellett - az államháztartás központi alrendszerében 22 976,7 milliárd forint, az államháztartás önkormányzati alrendszerében 456,0 milliárd forint, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél 163,4 milliárd forint.
A törvénytervezet szerint a központi költségvetés adósságával kapcsolatos folyó kiadás 2014-ben 1248,4 milliárd forint, amelyből mintegy 1165 milliárd forint a kamat-, és 83,4 milliárd forint az egyéb kiadás. A kamatbevételek együttes összege 2014-ben várhatóan 91,6 milliárd forintot, míg az adósságkezelés nettó kamatköltsége 1073 milliárd forint lesz.
A devizaadósság után fizetendő kamatkiadások 2014-ben mintegy 332 milliárd forintot tesznek ki, amely az összes kamatkiadás 28,5 százalékát jelenti. A devizában fennálló követelések várható kamatbevétele 480,1 millió forint. A devizaadósság kezelés során kevesebb bevétel keletkezik egyes követelések (továbbhitelezések), illetve a belföldön értékesített Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) felhalmozott kamata miatt, és ezen tranzakciók csökkenése miatt 2014-ben a korábbi évekénél lényegesen kisebb ilyen jellegű bevétel tervezhető - áll a javaslatban.
A kormány kifejti: az államadósság-kezelési stratégia alapján lejáró devizaadósságot deviza kibocsátások refinanszírozzák, így összességében stagnál a deviza államadósság állomány. A devizaadósságon belül azonban az IMF/Európai Bizottsági nemzetközi hitelcsomag előtörlesztése, illetve esedékesség szerinti visszafizetése miatt csökken ezen devizahitelek után fizetendő kamatok összege; ugyanakkor a már 2011-től kezdődően megemelkedett devizakötvény kibocsátás miatt nő a devizakötvények után fizetendő kamatok nagysága.
A nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek közül az Európai Beruházási Bank (EIB), a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Bizottság, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bank (CEB) felé áll fenn kamatfizetési kötelezettség 2014-ben.
Az átvállalt külföldi hitelek közül a MÁV-tól és GySEV 2002-ben, az ÁAK Zrt.-től 2002-ben átvállalt hitelek és az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt külföldi bankoknál fennálló hitelek után keletkezik kamatkiadás az év során. Ezen a címen 2014-ben várhatóan 57,4 milliárd forint kamatkifizetés keletkezik, ami csökkenést jelent az előző évhez képest alapvetően a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel visszafizetése miatt. Ebből a legnagyobb kifizetés 27,6 milliárd forint az Európai Bizottság és 24,3 milliárd forint az Európai Beruházási Bank (fejlesztési hitelek) felé esedékes. Az előterjesztésből kiderül, hogy a megyei önkormányzatoktól 2011-ben és 2013-ban átvállalt hitelekre a költségvetés 2014-ben 7,5 milliárd forint kamatot fizet.
A magyar állam által kibocsátott devizakötvények után fizetendő várható kamatkiadás 2014-ben több mint 267 milliárd forint, amely a devizakamat kiadások 80,4 százalékát teszi ki. 2011-2013-ban a magas deviza hitel lejáratok refinanszírozását jelentős bruttó kötvénykibocsátás finanszírozta, így a 2014. évi kamatkiadás emelkedik ezen kibocsátások kamatfizetései miatt - áll a javaslatban.
A költségvetés forintban fennálló adóssága után fizetendő kamatok összege 2014-ben várhatóan csaknem 833 milliárd forint lesz, amely az összes kamatkiadás 71,5 százalékát teszi ki. A forint kamatkiadások 2014-ben várhatóan jelentős mértékben csökkennek, köszönhetően a 2013-ban bekövetkezett nagymértékű piaci hozamcsökkenésnek, aminek hatása meghaladja az államadósság nominális nagyságának kismértékű emelkedéséből adódó kiadásnövekedést. 2014-ben összesen 91,2 milliárd forint forint-kamatbevételre lehet számítani a kormány előrejelzése szerint.
MTI
