A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján az utóbbi hónapokban már stabilan 3 millió forint felett alakult az újonnan felvett személyi hitelek átlagos hitelösszege. A legfrissebb, 2026 februárjára vonatkozó adatok szerint már a 3,6 millió forintot is meghaladta az egy szerződésre jutó összeg, miközben tavaly februárban ugyanez a szám még csak 3,3 millió, 2024 februárjában pedig csupán 2,5 millió forint volt. A személyi hitelek átlagösszege tehát egy év alatt 9,1 százalékkal, két év alatt pedig 44 százalékkal emelkedett – írja közleményében a Bank360.
Nem volt egyenletes a bővülés
2017-ben még csak 1,2 millió forint volt a felvett személyi hitelek átlagösszege. Ez az érték 2018-ban már közelítette az 1,6 millió, 2019-ben pedig az 1,8 millió forintot. A 2020-as covid válság idején ez az érték ugyan minimálisan emelkedett, de lényegében maradt az 1,8 millió forintos szintnél, 2021-2022-ben pedig a 2,2 millió forintos szint körül mozgott. Egy évvel később még csökkent is az átlagösszeg (2,1 millió forint), amely csak 2024-ben tudott ismét emelkedni (2,7 millió forint).
Az átlagos hitelösszeg 2025-ben megközelítette a 3,2 millió forintot, 2026 első két hónapjában pedig már a 3,5 millió forintot is meghaladta. A fentiek alapján a frissen eladósodó magyar háztartások egyre nagyobb terhet vesznek a nyakukba, és ennek a tehernek a növekedése az utóbbi időben jelentősen felgyorsult.
Fotó: DepositPhotos.com
A teherrel együtt a teherbírás is nőtt
Az elmúlt években nemcsak az átlagos hitelösszeg, hanem az átlagjövedelem is jelentős mértékben emelkedett. De vajon hogyan viszonyultak a fenti hitelösszegek havi törlesztői és az átlagkeresetek egymáshoz? A jegybanki adatokból kiderül, hogy mekkora volt a háztartásoknak nyújtott hitelek átlagos évesített kamatlába, átlagos futamidőnek pedig a 60 hónapot vették a Bank360 szakértői.
2026 első két hónapjában az átlagos hitelösszeg 3 533 399 forint volt, az átlagos évesített kamatláb 14,41 százalék. 5 éves futamidővel számolva így az átlagos havi törlesztőrészlet 82 969 forint.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) március végén publikált adataiból pedig tudjuk, hogy 2026 januárjában 585 700 forint volt a nettó átlagkereset, illetve 420 200 forint volt a nettó mediánkereset. A jelenlegi átlagkeresetnek tehát megközelítőleg a 14,2 százalékát teszi ki egy átlagos személyi kölcsön havi törlesztőrészlete, míg a mediánkereset esetén ez az arány 19,7 százalék.
Mi volt a helyzet a korábbi években?
2017-ben 197 516 forint volt a nettó átlagkereset Magyarországon, míg a fenti módszerrel számolt átlagos személyihitel-törlesztőrészlet 29 230 forint volt. Ezek alapján az átlagos törlesztőrészlet az átlagjövedelem 14,8 százalékát tette ki akkoriban. Ami a mediánkereseteket illeti: a KSH oldalán bruttó adatok szerepelnek, és azokat is csak 2019-től tették közzé. Azt feltüntette a KSH, hogy a 2019-es adat a 2018-as 113,1 százaléka, ami alapján a 2018-as érték kiszámítható. A 2017-es évre az átlagkereset 2017-2018-as százalékos változását feltételezték a Bank360 szakértői a mediánkereset esetében is.
A Bank360 becslése alapján 2017-ben 147 258 forint volt a nettó mediánkereset, amelynek az akkor átlagosnak vett 29 230 forintos törlesztőrészlet a 19,8 százalékát tette ki. Ezek az arányok a következő években emelkedtek – a 2018-as és a 2019-es években az átlagos törlesztőrészletek a nettó átlagkeresetek 16,5 százalékát tették ki, míg a mediánkeresetek esetében ezek az arányok 22,1 és 21,9 százalék voltak.
A Covid átrendezte a személyi kölcsönöket
2020 márciusában, a covid-járvány kitörése után kormányrendelet rögzítette, hogy a 2020. március 18. után kötött fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatója (THM) nem haladhatta meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. Ez az arányokon is éreztette a hatását, ugyanis a 2020-as átlagos törlesztőrészlet az akkori nettó átlagkeresetnek csupán a 13,4 százalékát, a nettó mediánkeresetnek pedig csupán a 17,3 százalékát tette ki.
Ez a hatás azonban csak átmenetinek bizonyult, hiszen maga a rendelet is csak 2020. december végéig írta elő a fenti korlátozást. Ennek is köszönhető, hogy 2021-ben a havi nettó átlagkeresetnek már a 16,4 százalékát tette ki az akkori átlagos havi törlesztőrészlet, míg a mediánkereset esetében ez az arány ismét 20 százalék fölé kúszott (21,1 százalék).
Nem változtak az arányok
Azóta ez az arány leginkább stagnál, illetve némileg csökkent, ami azzal magyarázható, hogy bár 2022-2023-ban emelkedtek a hitelkamatok, ezzel párhuzamosan stagnált a felvett hitelek átlagösszege, miközben a fizetések ezekben az években is emelkedtek valamelyest. A személyi hitelek átlagos évesített kamatlába 2023-ban volt a legmagasabb (18,82 százalék), ám az akkori átlagos törlesztőrészlet (55 145 forint) akkor is csupán a 14 százalékát tette ki az akkori nettó átlagkeresetnek, míg a mediánkereset esetében ez az arány 17,9 százalék volt.
Bár ezek az arányok a következő években még a csökkenő kamatkörnyezet ellenére is némileg emelkedtek (2024: 15,1 százalék az átlagjövedelem és 18,9 százalék a medián esetén; 2025: 15,4 százalék az átlagjövedelem és 19,3 százalék a medián esetén), összességében mégis azt mondhatjuk, hogy az átlagos hitelösszeg jelentős emelkedése ellenére a havi törlesztőrészlet érdemben nem jelent nagyobb terhet, mint tette azt szűk egy évtizeddel ezelőtt.
