Sorozatunk rendszeres olvasói vélhetőleg meglepődve konstatálták, hogy egy új kampány azt állítja, a hazai üzemanyagárak Európában a legalacsonyabbak. Kétségtelen, hogy az Mfor Üzemanyagár-figyelő is rendre azt mutatta ki az utóbbi hetekben, hogy a rögzített hazai árakkal szemben a legtöbb országban emelkedtek az árak. Így relatív szinten tényleg kedvezőbb lett az üzemanyagok magyarországi árszintje. Ráadásul olyan adatsort használunk – nevezetesen az uniós Weekly Oil Bulletin adatait – amelyeket korábban a magyar kormány is benchmarknak tekintett. Ám ezek alapján nemcsak korábban, de a legfrissebb adatok alapján sem állja meg a helyét a legalacsonyabb árra vonatkozó állítás.
Annak ellenére sem, hogy az iráni háború miatt a hét első felében tovább emelkedett az olajár, és a finomított termékek jegyzése is. A kedd este bejelentett tűzszünet miatt viszont az energiahordozók ára csökkent, ami a hazai piaci árban is már tükröződött.
Az uniós árakat összehasonlítva azt láthatjuk, hogy az ársapkás magyar benzin ugyan kifejezetten kedvező szinten van, ám közel sem beszélhetünk az EU legolcsóbb üzemanyagáról. A Weekly Oil Bulletin adatai alapján készülő rangsorban ezúttal is a kedvező véghez (vagyis az olcsók között van) közelít a magyar benzinár, ugyanakkor öt olyan EU-ország is van, ahol a hazai áraknál alacsonyabbat találunk.
Ha valaki követi a sorozatunkat, vagy rátekint az uniós rangsorra, akkor tudja, hogy a régióban rendre Bulgáriában a legolcsóbb a benzin, nincs ez másképp most sem. Ráadásul a hazai árakat a lengyelországi is alulmúlja. Igaz, számos más, korábban olcsóbb országnál lett alacsonyabb a hazai árszint, köszönhetően a hatósági árszabályozásnak.
A gázolaj esetén viszont még kedvezőbb a helyzet, ennek okáról az Mfor Üzemanyagár-figyelő az elmúlt hetekben már írt. A lényeg, hogy ebből az üzemanyagfajtából Európa korábban is importra szorult, és az Hormuzi-szoros lezárása miatt világszerte jelentősebben nőtt a dízel ára. Így a rögzített hazai árszint hétről hétre kedvezőbb lett. Ám A legolcsóbb uniós gázolajár címet nem sikerült megszerezni, más kérdés, hogy csak egyetlen helyen lehet a hazainál kedvezőbb áron tankolni az EU-ban.
Mindez pedig azt jelenti, hogy a régiós összevetésben a magyar dízelár lett a legalacsonyabb. Az általunk fellelt statisztikák szerint erre az elmúlt két évtizedben nem volt példa!
Miért vesz amerikai olajat vesz a Mol?
Az elmúlt napokban a kőolaj világpiaci ára rendkívüli volatilitást mutatott, amit elsősorban a közel-keleti geopolitikai feszültségek és a váratlan diplomáciai fordulatok mozgattak. Április elején az árak jelentősen megugrottak, a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára megközelítette a 120 dollárt, miután az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli szállítási bizonytalanságok sokkolták a piacot. Ezt követően, április 8-án meredek, közel 15 százalékos zuhanás következett be, így az árfolyam 100 dollár alá süllyedt az Egyesült Államok-Izrael és Irán közötti fegyverszünet hírére. Az elemzők szerint a piac továbbra is feszült, mivel a kitermelés és a szállítási útvonalak teljes helyreállítása hónapokig tarthat. Bár a nyersolaj ára némileg korrigált a csúcsokról, a kiskereskedelmi üzemanyagárakban egyelőre nem várható jelentős csökkenés a korábbi magas beszerzési költségek miatt. A befektetők jelenleg a Hormuzi-szoros stabil megnyitására és a tartós békemegállapodás jeleire várnak, ez döntő lesz a nyersolaj és a finomított termékek ára szempontjából is.
Bár a piac szempontjából messze nem ilyen súlyú, de érdekes hír volt a héten, hogy J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatása során jelentős gazdasági és energetikai megállapodások születtek Magyarország és az Egyesült Államok között. Cikkünk szempontjából a most nyélbe ütött olajüzlet izgalmas, hiszen a megállapodás értelmében a Mol 500-510 ezer tonna amerikai kőolajat vásárol. A vásárolt mennyiség a magyarországi éves olajfelhasználás hozzávetőlegesen 7 százalékát fedezheti.
A politikai szálon túl az üzlet azért is érdekes, mert a Mol és a kormány korábban folyamatosan azt kommunikálta, hogy a Dunai Finomító orosz olajra van optimalizálva és más nyersanyagból csak sokkal rosszabb hatékonyság mellett tud végterméket előállítani. A mennyiség miatt egy politikai gesztusnál jóval nagyobb nagyságrendről beszélhetünk, így két lehetséges magyarázat is felmerül. Az egyik szerint más típusú olajat is fel tud már kellő hatékonysággal dolgozni a Mol százhalombattai üzeme, tehát megvagyunk orosz olaj nélkül. De az is lehet, hogy a hatékonyság ugyan rosszabb, ám miután az utóbbi hetekben zöld utat kapott az orosz olaj és úgy megugrott az ára, hogy immár drágább, mint a Brent típusú, a korábbi anyagi érdekek megváltoztak.
Az a tény, hogy tíz hónapja nem látott mértékű áreséssel zárja a hetet az európai olajpiac, biztató lehet a hazai árak mozgására nézve is. Igaz, a piaci és a hatósági ár között továbbra is óriási szakadékot látunk. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő várakozása szerint a jövő héten ez kis mértékben szűkülhet, ám a differencia aligha fog 10 forintnál nagyobb mértékben csökkenni.
A grafikonok a cikkünk megjelenésekor aktuális adatokat mutatják, ezek azonban később frissülhetnek.
