Az eredmények markáns törésvonalakat mutatnak nemcsak a politikai tömbök, hanem számos demográfiai csoport mentén is.
1. Kérdés: A kampány során számos közvélemény-kutatási adat megjelent a választások kimenetelével kapcsolatban. Az alábbi kutatócégek közül te mely(ek) méréseiben bízol leginkább?
A közvélemény-kutatók megítélése erősen polarizált a politikai táborok között. A Medián a teljes népesség körében vezet (28 százalék), ám a két tábor között szembetűnő a különbség: a Tisza-szavazók 41 százaléka bízik benne, szemben a kormánypárti szavazók 16 százalékával. Szintén relatív magas a Tisza-táborban a 21 Kutatóközpont (31 százalék) és a Závecz Research (24 százalék) aránya is, melyeket a kormánypártiak jóval kevesebben tartanak megbízhatónak (8 százalék és 2 százalék).
Fotó: Europion
A Nézőpont esetében pontosan fordított a helyzet: a kormánypárti szavazók 27 százaléka, a Tisza-szavazóknak viszont csupán 6 százaléka bízik benne (ez a legnagyobb mértékű asszimetria az összes intézet közül). Az Alapjogokért Központ szintén a kormánypárti tábor körében elfogadottabb (15 százalék vs. 5 százalék).
Demográfiai szempontból is érdekes mintázatok rajzolódnak ki. A Medián-ban a diplomások (40 százalék) és a fővárosi lakók (38 százalék) bíznak a leginkább, míg az érettségivel nem rendelkezők (22 százalék) és a falun élők (12 százalék) jóval kisebb arányban bíznak benne.
A Nézőpont kivételesen erős a 60 éven felüliek körében (16 százalék) és a nagyvárosokban (14 százalék). A “nincs véleményem„ választ a nők jóval nagyobb arányban jelölték (33 százalék), mint a férfiak (15 százalék), a közvélemény-kutatókkal szembeni általános bizalmatlanságot (“egyikben sem bízom”) pedig a kormánypártiak jelezték kiemelkedően magas arányban (35 százalék).
A bizalom erősen polarizált: a Tisza-szavazók elsősorban a kormányfüggetlen intézetek számaiban bíznak (ezen belül is leginkább a Mediánban és a 21 Kutatóközpontban), míg a kormánypárti tábor a Nézőpontban és az Alapjogokért Központban bíznak átlagon felül (bár az utóbbinál valamelyest nagyobb arányban bíznak a Mediánban (16 százalék).
2. Kérdés: Szerinted mi lesz a választások kimenetele a Fidesz-KDNP és a Tisza listás szavazatainak vonatkozásában?
A választási várakozások terén szintén mély törésvonal mutatkozik. A kormánypárti szavazók körében a 20 pontnál nagyobb Fidesz-győzelem a leggyakoribb várakozás (36 százalék), míg ez az arány a teljes népességben csupán 14 százalék, a Tisza-táborban pedig csupán 1 százalék. A Tisza-szavazók 41 százaléka ezzel szemben 20 pontnál nagyobb Tisza-győzelemre számít -- a saját táborának esélyeit tehát mindkét oldal rendkívül optimistán ítéli meg.
Fotó: Europion
A teljes népességen belül a Tisza győzelmét várók összesített aránya (kb. 58 százalék) jelentősen meghaladja a Fidesz győzelmét várókat (kb. 42 százalék). Demográfiai bontásban a nagy arányú Fidesz-győzelemre nagy arányban számítanak a 40 évesnél idősebb korosztályokban és a falvakban élők (21 százalék) körében. A nagy Tisza-győzelemre számítók aránya ezzel ellentétben kiemelkedő a 16–29 évesek, a diplomások (24 százalék) és a városlakók körében. Szoros eredményre (0–5 százalékos különbség bármelyik irányban) a teljes népességnek csak 15 százaléka számít.
A saját tábor győzelmébe vetett hit mindkét oldalon meghatározó: a kormánypárti és a Tisza-szavazók egyaránt a nagy különbségű győzelmet tartják a legvalószínűbb forgatókönyvnek.
