Míg 2014 sorra megjelenő pozitívnál pozitívabb számokról és egyre jobban magára találó, korábban vergődő ágazatokról szólt, 2015-ben úgy tűnik, a szép világ csak tiszavirág életű volt, hiszen hasonló folyamatokról már nem érdemes álmodni. Legalábbis a főbb makrogazdasági prognózisok erről árulkodnak.
Lassuló növekedés
2014 minden bizonnyal a vártnál is jobb gazdasági növekedést hozott, ám ez a lendület az idei évben visszavesz, és a tavaly 3 százalék feletti bővülés legjobb esetben is 2,6 százalékra lassul majd. Ennyit a kormányhoz kötődő gazdaságkutató, a Századvég vár, amivel szemben a legpesszimistább várakozás a GKI 2 százalékos növekedési üteme.
Csak zárójelesen megjegyezzük, ahogy az a lenti táblázatban is látható, a Századvég Gazdaságkutató a legoptimistább várakozásokat fogalmazta meg a 2014-es és a 2015-ös évre vonatkozóan is. Olykor még a kormányzati becsléseket is meghaladóan.
A lassuláson egyébként sokat nincs is mit csodálkozni, hiszen a szép számok elérésében részben a 2013-as alacsony bázis, részben pedig a felgyorsított ütemben lehívott uniós pénzekből megvalósuló beruházások segítettek. Igaz ugyanakkor az is, hogy a növekedési szerkezet kiegyenlítettebbé vált: hozzájárultak a háztartások a fogyasztásukkal, az építőipar és az ipar is egyaránt.
Visszaeső beruházások
Sokáig a gazdasági elemzők vesszőparipája volt a beruházások elmaradása, az alacsony volumen, ám 2014-ben a már említett uniós pénzek és a választási év is sokat lendített rajta. Így nem is csoda, hogy a legoptimistább várakozás szerint 15,6 százalékkal bővülhettek a beruházások tavaly, ám a kormány legpesszimistábbnak minősülő 10,3 százalékos, költségvetésben megfogalmazott várakozása sem lenne egy rossz eredmény.
2015-ben azonban már nem lesz választási év, és az uniós pénzek sem fognak olyan nagy mennyiségben hazánkba folydogálni, így jelentős visszaesés várható ezen a területen. A jegybank például már csak 1,8, az Európai Bizottság 3,1, és a kormány is mindössze 4,3 százalékos növekedést vár. Igaz, a GKI egy stagnálásnál többet nem néz ki a területből, miközben a Századvég reményei nem csökkentek, 7 százalékos növekedésben bíznak.
Semmivel sem fognak jobban megnyílni a pénztárcák
A háztartások jövő évi fogyasztásával kapcsolatban több kérdőjel is felmerül. 2014-ben a defláció sokat segített azon, hogy jobban költekezzen a lakosság, ám 2015-ben kisebb mértékű pénzromlásra már mindenképpen számítani lehet a prognózisok alapján, melyek 0,9-2,8 százalékos sávban szóródnak.
Másfelől az új évet meghatározó kérdés lesz, hogy az üzletek vasárnapi zárva tartása mennyiben fogja vissza a költekezési hajlandóságot. Ezzel kapcsolatban többen kételkedve fogadják azt a véleményt, miszerint a vasárnapi bevásárlásokat a hét többi napján fogják intézni a családok, így a forgalomban kiesés nem jelentkezhet.
Az általunk összegyűjtött prognózisok átlaga alapján egyébként, akárcsak tavaly, úgy idén is közel 2 százalékkal növekedhet a háztartások fogyasztása.
Romlani fog a pénzünk
A 2014-es extrém és évtizedek óta nem látott deflációs környezet jövőre a várakozások szerint ismét inflációba csap át. A nulla százalék körüli tavalyi várakozások után ugyanis jövőre átlagosan 1,8 százalékos pénzromlási ütemre számítanak a szakemberek. Kérdőjelek ugyanakkor itt is vannak, hiszen az olajárak alakulása jelentősen befolyásolhatja az inflációt, míg az élelmiszerfelügyeleti-díj megemelése, a kiterjesztett chipsadó, a dohányipari egészségügyi hozzájárulás esetleg áthárítása az árindexet növelő hatást eredményezhet.
Kicsit még tovább csökken a munkanélküliség
2014-ben várhatóan jelentősen csökken majd munkanélküliségi ráta - a pontos adatokat néhány hét múlva ismerhetjük meg -, a trend azonban az előrejelzések szerint már nem folytatódik. A tavalyi 7,5-8 százalékos ráta alig 0,2-0,6 százalékponttal mérséklődhet.
Idén ugyanis már kisebb volumenű lesz a közfoglalkoztatási program kiterjesztése, a bejelentések alapján júliustól terveznek 50 ezer plusz embert bevonni, így az állami munkahelyteremtés csak kisebb mértékben húzhatja lefelé a rátát. A versenyszféra munkahelyteremtése ugyan már 2014-ben is kezdett magára találni, ám még nem sikerült a válság előtti szintet elérni. A bővülés mértéke vélhetően 2015-ben sem lesz számottevő és kiugró.
Költségvetés: no para!
A költségvetési folyamatokat az Orbán-kormánynak úgy sikerült átalakítani, hogy 2013 óta lényegében már nem is kérdés, hogy a kívánatos 3 százalék alatt lesz-e a büdzsé hiánya. 2014-ben és 2015-ben is egyöntetően arra számítanak az elemzők mellett a brüsszeli szakemberek is, hogy ezt a pontot kipipálhatjuk.
A 2015-öt érintő várakozásokat nézve egyébként egyedül a Századvég számít a kormánynál is jobb egyenlegre, 2,3 százalékos deficitre, míg a többi prognózis 2,9 százalékos hiányt vetít előre. Bár kockázatok akadnak az új év költségvetésében, melyek esetleg kisebb kihívások elé állíthatják a kormányt, ám véleményünk szerint minimális az esélye a 3 százaléknál nagyobb deficit kialakulásának.
Székely Sarolta
mfor.hu
