Decemberben a gázra léptek a végtörlesztők
December végén a háztartásoknak 5501,9 milliárd forintnyi devizahitelük volt a novemberi 5712,5 milliárd után. A csökkenés szinte teljes egészében annak köszönhető, hogy 259,9 milliárd forintnyi hitelt kedvezményesen végtörlesztettek az ügyfelek. Emellett majdnem 30 milliárdot tett ki a rendszeres havi törlesztőrészletek befizetése, a forint gyengülése viszont újabb 77,8 milliárd forintos állománynövekedést okozott - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden közölt adataiból.
A végtörlesztés hatása a forinthiteleknél is érződött a tavalyi év utolsó hónapjában, hiszen a novemberi 2942,9 milliárdról 3004,3 milliárdra nőtt az állomány. Az emelkedés teljes egészében annak volt köszönhető, hogy a jegybank statisztikája szerint 63,1 milliárd forint értékben folyósítottak úgynevezett kiváltóhiteleket a pénzintézetek, melyekkel a devizahitelt tudták végtörleszteni az ügyfelek.
Érdekesség, hogy a betétállományon továbbra sem látszik a végtörlesztés hatása, hiszen a forintbetétek állománya decemberben is 104,2 milliárd forinttal növekedett, míg a devizabetéteknél mindössze 6,4 milliárd forintos csökkenés volt megfigyelhető. Vagyis a számokból nem az látszik, hogy az emberek félretett pénzből fizették volna ki egyösszegben a devizahitelüket kedvezményes árfolyamon.
5 százalékos csökkenést hoztak az adósmentések
A tavalyi évet túlzás nélkül nevezhetjük az adósmentés évének, hiszen a kormány több eszközzel is próbált segíteni a devizahiteleseken, melyek közül a végtörlesztés csak az utolsó volt. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy egy év alatt hogy alakult a lakosság hitelének állománya, vagyis mekkora eredményt sikerült elérni a devizahitelek területén.
2010 végén 5765,8 milliárd forintnyi devizahitellel rendelkeztek a háztartások az akkori 222,68 forintos svájci frank árfolyam mellett. Azóta az alpesi deviza nagyjából tíz százalékkal erősödött, ami a hitelállomány növekedését indokolta volna. Egészen novemberig nem is történt érdemi csökkenés, végül decemberben a végtörlesztés hajrájával sikerült nagyságrendileg 5 százalékkal csökkenteni a devizahitel-állományt. Az egy év alatt tapasztalt nagyjából 260 milliárdos csökkenésből 210 milliárd decemberre tehető.
Ugyanakkor egy év alatt szűk 200 milliárd forinttal nőtt a forinthitelek állománya, ami arra utalhat, hogy sokan hitelből törlesztették a másik devizahitelüket. Összességében a háztartások teljes hitelállománya 2011-ben 8583,6 milliárd forintról 8506,3 milliárdra csökkent, az átrendeződés azonban jelentősebb volt a devizahitelektől a forinthitelek irányába.
A vállalatoknál nem volt végtörlesztés
A vállalati hitelek esetében a számokon is egyértelműen látszik, hogy a háztartásokkal szemben nem élhettek a végtörlesztés lehetőségével. Az MNB adatai szerint a nem pénzügyi vállalatoknak december végén 4597 milliárd forintnyi devizahitelük volt, míg egy évvel korábban még csak 4378,7 milliárd forinttal tartoztak. Vagyis nagyságrendileg 220 milliárd forinttal nőtt a hitelállomány annak ellenére, hogy év közben folyamatosan törlesztették a kölcsönöket, de a forint gyengülése jócskán ellensúlyozta ennek hatását.
A nem pénzügyi vállalatok esetében a forinthitelek állománya egy év alatt 3216,1 milliárd forintról 3128,9 milliárdra csökkent. Ez azt mutatja, hogy a törlesztés miatt csökken az állomány, azonban új hitelt szinte alig helyeznek ki a gazdaságba a bankok. Ennek két oka van: egyrészt a kereslet is visszafogott, másrészt pedig aki szeretne hitelt kapni, az is csak szigorú feltételek mellett juthat pénzhez.
Beke Károly
mfor.hu
