2018. november 28. 15:34
MTI

A részletekről nem tudtak megállapodni, ezért az egyeztetések hétfőn folytatódnak a szakszervezetek és Kósa között. 

Ha változik is a Munka törvénykönyvében maximum egy évben meghatározott munkaidőkeret vagy a jelenlegi 250 órához képest emelkedik a munkaadók által elrendelhető túlórák száma, akkor a részleteket minden esetben kollektív szerződésben kell rögzíteni, ebben egyeztek meg a szakszervezetek Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselővel a Parlamentben folytatott tárgyalásokon szerdán.

A parlamentnek Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselők nyújtották be azt a törvénymódosító indítványt, amelynek az elfogadását követően három évre emelkedne a munkaidőkeret elszámolása, és a munkáltatóknak 3 éven belül kellene elszámolniuk a dolgozóknak járó túlmunkák díjával és a szabadnapokkal, illetve 250 óráról 400 órára emelkedne az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke.

Csak a dolgozó beleegyezésével

Közben ahogy arról már beszámoltunk, Gulyás Gergely miniszter a szerdai Kormányinfón közölte: csak a munkavállaló beleegyezésével lehet a 400 órára növelt túlórát kihasználni, a kormány csak ilyen értelmű módosító javaslatot tud támogatni. A jelenleg hatályos időkereteket csak az alkalmazott egyetértésével lehetne meghosszabbítani, a kormány szerint ezt a jogszabályok biztosítják.

Eltúlzott és kezelhetetlen - látnak esélyt a puhulásra

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a tárgyalás után az MTI-nek elmondta, a három éves munkaidőkeretet továbbra is eltúlzottnak és kezelhetetlennek tartják és felhívták a javaslatot beterjesztő országgyűlési képviselők és a kormányoldalt képviselő Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkárának a figyelmét, hogy a cégek nagy része most sem használja ki sem a rendelkezésükre álló maximális munkaidőkeretet, sem a túlmunkát.

Ugyanakkor megjegyezte, előrelépésnek tekinthető viszont, hogy a javaslatot beterjesztő képviselő megígérte, az átlaghoz képest nagyobb megterhelésnek kitett munkarendben - idény jellegű, több műszakos és a megszakítás nélkül - foglalkoztatottak pihenőidejét duplájára emelik.

A Liga elnöke szerint Kósa Lajos megértette az érveiket, ezért a szakszervezeti vezető lát arra esélyt, hogy hétfőn már nem azzal a javaslattal találkoznak majd, amely szerdán került az Országgyűlés elé.

Hajlandóak elmozdulni, de legfeljebb 300 órát fogadnak el

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az MTI-nek arról számolt be, hogy a szakszervezet a 400 óra túlmunkát továbbra is aránytalanul magasnak tartja, ugyanakkor megjegyezte, hogy hajlandóak elmozdulni a jelenlegi szabályoktól. A Munka törvénykönyvének szabályai szerint egy dolgozót a munkaadó éves szinten maximum 250 óra túlmunkára, kollektív szerződésnél 300 óra túlmunkára kötelezheti, azaz a szakszervezet hajlandó elfogadni, hogy éves szinten akár 300 óránál is több túlmunkára legyen a dolgozó kötelezve, de a 400 óra túlmunkát nem akarják elfogadni.

A szakszervezeti vezető kiemelte, csak akkor lesznek elégedettek a hétfői tárgyaláson, ha addigra a javaslatot benyújtó fideszes országgyűlési képviselők visszalépnek eredeti tervüktől és nem három évre akarják emelni a maximális munkaidőkeretet. A MaSzSznak ez a tárgyalások sarkallatos pontja, számukra a 3 éves munkaidőkeret elfogadhatatlan - mondta Kordás László.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a módosításról a Privátbankár.hu-nak azt mondta korábban: nem tartja szerencsésnek, hogy a kormány előzetesen nem egyeztetett sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldallal.