Egyelőre az Európai Unión belül sincs egységes álláspont arról, hogyan büntessék a magas hiánnyal és államadóssággal rendelkező országokat. A legkeményebb álláspontot a németek képviselik, akik azt sem tartják elvetendő ötletnek, hogy a fejlesztési- és agrártámogatásokat megvonják a renitensektől. Ezt várhatóan nem sikerül majd elfogadtatni a többi tagállammal, de egy mérsékeltebb büntetés bevezetése valószínű.
Gatyába ráznák Európát a németek
Az Európai Bizottság a héten egyeztet arról, milyen büntetést szabjanak ki azokra a tagállamokra, melyek képtelenek tartani a 3 százalékos költségvetési hiányt és a 60 százalék alatti államadósságot a GDP-arányában. José Manuel Barroso, az EB elnöke várhatóan szerdán jelenti be hivatalosan azt a javaslatot, mely szerint a magas hiánnyal és államadóssággal rendelkező országoknak éves GDP-jük 0,2 százalékát kellene letétbe helyezni a jövőben. A Financial Times cikke szerint a német kormány a szigorúbb büntetéstől sem zárkózna el: Wolfgang Schäubele pénzügyminiszter akár a fejlesztési- és agrártámogatások befagyasztását is elképzelhetőnek tartja.
A jelek szerint két fő blokk kezd kialakulni az EU-ban: a németek pártján állnak a hollandok és a britek, akik minél keményebb pénzbüntetést szabnának ki, többek között azt javasolják, hogy a 0,2 százalékos letét esetében ne legyen mérlegelési lehetőség, automatikusan be kelljen fizetnie minden érintett országnak. A másik oldalon a francia-olasz-belga hármas áll a nagy tagállamok közül, ők kicsit lazítanának az eredeti javaslatokon, mérlegelési lehetőséget építenének be.
"Úgy tűnik, hogy még mennek az alkudozások Brüsszelben, a németek most egy nagyon kemény javaslattal álltak elő, hogy erősebb legyen az alkupozíciójuk, legyen miből engedni" - mondta az mfor.hu kérdésére Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője. A szakember szerint a mezőgazdasági támogatások befagyasztását például a franciák biztosan nem fogadnák el.
Nekünk több mint 50 milliárdba kerülne
Ha a hétvégén megjelent javaslatot vesszük figyelembe, akkor Magyarországnak jelenleg bő 50 milliárd forintot kellene befizetni az említett letétként, ha már most is létezne ez a büntetés. Jelenleg ugyanis hazánk sem a 3 százalékos deficitet, sem a 60 százalékos államadósságot nem tudja teljesíteni a GDP arányában.
2009 végén a maastrichti kritériumok szerint számított költségvetési hiány a GDP 4 százaléka volt. Az idei évre 3,8 százalékos, 2011-re pedig 3 százalék alatti deficitet vállalt a kormány, azaz legkorábban jövőre felelhetünk meg az egyik kritériumnak.
Az államadósság tekintetében ennél is rosszabbul állunk: tavaly év végén a nemzeti össztermék 78,3 százaléka volt az adósság, ami messze van az Unió által megkövetelt 60 százalékos aránytól. A 2009-es 26 095 milliárdos magyar GDP 0,2 százalékával számolva tehát most 52,19 milliárd forint lenne a büntetésünk, ha már létezne ez a szabály.
"Magyarország számára főleg akkor lehet problémás a büntetés, ha éppen a 3 százalékos deficitcél határán táncolunk. Éppen ezért jóval 3 százalék alá kellene szorítani a deficitet, hogy ne fenyegessen az uniós büntetés veszélye" - mondta Suppan Gergely. Az elemző szerint a jelenlegi helyzetben nem lenne mindegy a magyar költségvetésnek az a plusz 50 milliárd.
Talán 2012-től vezethetik be
"Azt nem tartom valószínűnek, hogy ha meg tudnak állapodni a büntetésről, akkor azt már jövő januártól bevezetik. A Bizottság általában májusban szokta közölni a konvergenciajelentését, melyben a tagállamok hiányát és adósságát hasonlítják össze" - mondta az mfor.hu kérdésére a TakarékBank elemzője.
Suppan Gergely szerint az a legvalószínűbb, hogy majd a jövő évi konvergenciajelentések alapján 2012-től vezeti be az új szabályokat az Unió.
Beke Károly
mfor.hu
