Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az idei évi finanszírozási tervét ismertető sajtótájékoztatón bemutatta a 2014-es finanszírozási folyamatokat is, melyek szerint várhatóan 754 milliárd forint értékű nettó kibocsátás (bruttó kibocsátás - bruttó törlesztés) várható. Ez jóval alacsonyabb összeget jelent az áprilisban módosított tervezetnél, amikor is még 1241 milliárdos nettó kibocsátás szerepelt a tervekben. Márpedig, ha valóban ilyen alacsony szintre sikerült levinni a nettó kibocsátást, amit egyébként a büdzsé pénzforgalmi hiányának múlt héten közölt előzetes számai alátámasztani látszanak, akkor a számításaink szerint úgy néz ki, sikerült a kormánynak csökkenteni év végével a GDP-arányos adósságrátát. Hogy hogyan jutottunk a gyenge forint ellenére is erre a végeredményre, azt a következőkben magyarázzuk el.
Hogyan számoltunk?
Azt, hogy év végére mennyivel lesz magasabb a központi kormányzat adóssága a megelőző évinél, alapvetően az állampapírok nettó kibocsátása, az árfolyammozgás és az egyéb kötelezettségek alakulása határozza meg. (Illetve még adósságátvállalás, például önkormányzati is befolyásolhatja, amire 2014 februárjában volt is példa, de az ÁKK nyáron megkezdte azok előtörlesztését, ami a részletes adósságadatok alapján úgy tűnik, szinte teljeskörű volt.) Ha ez utóbbi két hatást, vagyis az árfolyamot és az egyéb kötelezettséget, az ÁKK heti nominális adósságsorából ki tudjuk szűrni, akkor az így szűrt éves nominális adósságnövekedésnek hozzávetőlegesen meg kell egyeznie az éves nettó kibocsátással.
A december 23-ig rendelkezésre álló ÁKK-adósságsorból a fenti szűréseket elvégezve azt találtuk, hogy karácsonyig 1394 milliárd forint nettó kibocsátás történt meg. Ha tehát sikerült elérni 2014 utolsó napjára a 754 milliárdos nettó kibocsátást, akkor annak szintjét az év utolsó hetében 640 milliárddal kellett csökkenteni, ami azt is jelenti, hogy ennyivel apadt az adósság is (eltekintve a forint árfolyamától, illetve az egyéb, jellemzően technnikai tételeket jelentő kötelezettségtől).
A cél teljesül?
Innentől már nem túl nehéz a dolgunk, hogy megbecsüljük, teljesülhetett-e tavaly a csökkenő adósság célja. Ehhez csak a központi kormányzat év végi nominális adósságát kell meghatároznunk, majd ahhoz hozzáadni az államháztartás egyéb tartozását is. Számításaink szerint a 640 milliárd forintos apasztással a központi kormányzat adóssága a november végi euróban kimutatott devizadóssággal (28,8 milliárd euró), az év végi forintárfolyammal (314,89), és a novemberi végi egyéb kötelezettségi szint mellett (230,87 milliárd forint) 23 384 milliárd forint lehetett.
A jegybank harmadik negyedéves adatai szerint a központi kormányzati adósságon felül az államháztartás rendszerében még 646 milliárdnyi egyéb adósság volt, amit hozzáadva az általunk számolt kormányzati tartozásállományhoz, 24 030 milliárdot kapunk. Ez pedig a 2015-ös költségvetésben szereplő 2014 végére várt 31 601 milliárdos GDP-re vetítve 76,03 százalékos GDP-arányos államadósságot jelent. A kormányzati cél a nyilatkozatok alapján 76 százalék volt, amit számításaink szerint sikerült is teljesíteni, ám, ami a legfontosabb, hogy ez jóval alatta van a 2013 év végi 77,3 százalékos adósságrátának. Vagyis úgy tűnik, hogy amennyiben az adósságkezelőnek sikerült teljesítenie az utolsó héten a rendkívül magas 640 milliárdos törlesztést, akkor a gyengülő forint ellenére is teljesült az egyik legfőbb célja a kormánynak.
Székely Sarolta
mfor.hu
