Noha sem a közel-keleti régióban, sem az ukrán háború kapcsán nem kerültünk közelebb a békéhez, a piacok nyugodtabb helyzetet áraznak. Illetve arra számítanak az elemzők, hogy az olaj és a finomított termékek logisztikájában nem lesznek durva fennakadások. Ez elsősorban persze a Hormuzi-szorosra igaz, hiszen az ukránok továbbra is hatékonyan támadják az orosz olajipari létesítményeket.
A nyersolaj árfolyama a közel-keleti status quo kialakulásának köszönhetően összességében lefelé mozdult. A Brent hordónkénti ára a pénteki kereskedésben 91 dollár környékén mozgott, ami 2-3 dollárral marad el az egy héttel korábbi ársávtól. A kereslet-kínálati viszonyok több szempontból is lefele mozgó árakat valószínűsítenek. A közel-keleti helyzet ugyan nagyon törékeny, de lassan két hónapja a szállítások normalizálódtak, és az iráni háború kitörését megelőző mennyiség érkezik a világpiacra a térségből. Eközben viszont egyre több a kérdőjel a növekedési kilátások kapcsán, az AI-kapcsolt részvények jelentős esése azt vetíti ugyanis előre, hogy a globális GDP-növekedés motorját adó szegmensben változások jöhetnek. A korábbi elképesztő ritmus nem tartható fenn a fejlesztésekben, ami a gazdasági növekedésre általában is hatással lehet. Éppen ezek miatt (a növekvő kínálat és a várhatóan csökkenő kereslet miatt) a piac egyre inkább attól tart, hogy a következő időszakban a globális kínálat meghaladhatja a keresletet.
Ha mindez bekövetkezne, akkor a Brent még további nagy esés előtt állhat, hiszen az év elején 70-75 dolláros sávban mozgott a jegyzése. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a finomított termékek mozgása csak részben követi a nyersolaj jegyzését. Összességében ugyan az európai finomított termékek piacán szintén csökkenés látható, de a dízel továbbra is lényegesen drágább a benzinhez képest.
A benzin piacát elsősorban a kínálat bővülése, a gyengébb szezonális kereslet és az exportlehetőségek alakulása nyomja lefelé. A dízel esetében viszont a korlátozott finomítói kapacitások miatt az üzemanyagokat előállító vállalatok továbbra is magas árrést érhetnek el. Emiatt pedig Európa-szerte csak lassan csökken a dízel ára. A magyar piacon is ez a folyamat érvényesül.
Ugyan rendre megjegyezzük, hogy az üzemanyagpiacon az európai ármozgás jellemzően egyirányba mutat és csak állami beavatkozások vagy adóváltozások esetén látunk a trendtől eltérő folyamatokat. Ugyanakkor az áremelkedés vagy -csökkentés a helyi piacokon eltérő ütemben történhet, ez pedig tükröződik uniós Weekly Oil Bulletin adataiban, amely alapján ezen a héten a magyar benzinárak relatív értelemben drágultak. A magyar árakat vizsgálva azt láthatjuk, hogy a héten 11 olyan ország volt az EU-ban, ahol olcsóbban lehetett tankolni, mint nálunk, míg egy héttel korábban még nyolc országban voltak alacsonyabbak az árak.
Mindez azt jelenti, hogy a magyar autósok a régió egyik legdrágább benzinárával szembesülnek. Közép-Európában ugyanis (az uniós országokat figyelembe véve) csak Horvátországban és Romániában kell többet fizetni egy liter 95-ös benzinért, mint nálunk.
Kicsit furcsa, hogy miközben a gázolaj esetében kisebb volt az árak változása, mint a benzinnél, addig a magyar árak pozíciója mégsem változott. Így a Weekly Oil Bulletin listája alapján ezúttal is nyolc olyan ország volt, ahol a magyarnál alacsonyabb átlagárat mértek.
Mindez azt jelenti, hogy közép-európai összevetésben nem romlott a magyar árak pozíciója. Ezúttal is öt olyan régiós ország volt a listán, ahol a magyarországinál alacsonyabb gázolajárakat láthattunk.
Miért és meddig marad ilyen drága a dízel?
Magyarországon továbbra is nagyon sok dízel üzemű személyautót használnak, így az autósok egy része nagyon várja, hogy szűküljön a két üzemanyagtípus közötti árkülönbség. (Nyilván a gázolaj árának csökkenésével.)
Ugyanakkor ez továbbra sem egyszerű, mert a gázolaj árára továbbra is számos tényező hat negatívan. Ezekről korábban az Mfor Üzemanyagár-figyelőben részletesen is írtunk, de most ismét összefoglaljuk a legfontosabb tényezőket. Az egyik legfontosabb, hogy hiába van elég nyersolaj, az európai finomítói kapacitások nem elegendők ahhoz, hogy minden keresletet helyben kielégítsenek, a kontinens importra szorul. Ugyanakkor a korábbi ellátónak számító Oroszország finomítói is nagyon alacsony szinten termelnek, így ha a szankciók nem tiltanák, akkor sem tudnának szállítani, mert most ők is importra szorulnak. A téli időszakban globálisan a gázolajat (fűtőolajat) fűtésre is használják, így akár növekedhet is a finomítók által előállított úgynevezett középpárlatok iránti kereslet. Éppen ezek miatt a benzinnel ellentétben a dízel finomítói árrése továbbra sem csökkent jelentősen, ez pedig a kiskereskedelmi árakat is magasan tartja.
Az Mfor Üzemanyagfigyelő információi alapján az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a következő egy hónapban a két típus közötti olló nagyjából a jelenlegi szinten marad.
Ha a Brent ára – ahogy fent a várakozásokat ismertetve jeleztük – tovább csökken, a benzin ára viszonylag gyorsan követheti, a dízel azonban a magas termékpiaci prémium miatt lassabban olcsóbbodhat. Így arra számíthatunk, hogy a mostani 80-100 forintos árkülönbözet fennmaradhat, vagy minimálisan tovább nőhet.
Összességében tehát a várakozásunk az, hogy további árcsökkenés jöhet, ám a két üzemanyagfajta esetében eltérő mértékben. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő prognózisa szerint mind a benzin, mind a gázolaj ára alacsonyabb lehet, ám nagyobb mértékű áresés a benzinnél valószínűbb.

