A CIB kontra magyar állam perben az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett részét helybenhagyta, nem fellebbezett részét nem érintette pénteken kihirdetett ítéletében.
A bíró kifejtette, hogy a másodfokú bíróság alaptalannak találta az alkotmánybírósági normakontrollra és az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárására, illetve ezzel összefüggésben az eljárás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet.
A másodfokon eljáró bíróság szerint a Fővárosi Törvényszék az anyagi és eljárási jogi szabályokat betartva, helyesen tárta fel a tényállást, és az ítélőtábla nem látott olyan jogszabálysértést, amely alapot adott volna az elsőfokú ítélet megváltoztatására, vagy hatályon kívül helyezésére.
A referenciakamat a másodfokú bíróság szerint csak akkor teszi szükségtelenné a vizsgálódást, ha az automatikus, de ha bármiféle ráhatása van a pénzintézetnek, illetve ha az alkalmazás nem automatikus, hanem a fél mérlegelésén múlik, akkor ez kizárja az előreláthatóságot, amely biztosítaná az ügyfél számára a kamat alakulásának nyomon követését.
Hozzátette: nem arról van szó, hogy helytelenül alkalmazták a referenciakamatot, hanem a megfogalmazásban benne van annak lehetősége, hogy az ügyfél számára követhetetlen annak alakulása, és csaknem lehetetlenné teszi a fogyasztói igények érvényesítését.
A Fővárosi Ítélőtábla szerint a felperes tévesen hivatkozott az ítélet közvetlen EU-jog-ellenességére, egyrészt mert az általa hivatkozott irányelv nem alkalmazható a 2016. március 21. előtt létező hitelmegállapodásokra, másrészt azért, mert a forintalapú szerződéseknél az árfolyamkockázat mérséklésének szükségessége fel sem merül.
Egyetértett az ítélőtábla az elsőfokú ítélettel abban is, hogy egyes kikötések tekintetében nem teljesültek az átláthatóság feltételei. Ezen kikötések szerint a bank a kamaton kívüli, a hitelhez, kölcsönhöz kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket, és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékével emeli.
Ez a kikötés az ítélőtábla szerint nem a jutalékok, költségek és díjak automatikus megemelését tartalmazza, hanem az egyéb okból történő emelés felső határára tartalmaz csak szabályozást.
A per tárgyává tett kikötések az egyértelműség, világosság, értehetőség és átláthatóság követelményeit nem elégítették ki, nem feleltek meg a törvényi szabályozásnak, ezért tisztességtelenek, a felperes eredménytelenül kísérelte meg az ezekkel kapcsolatos vélelem megdöntését - mondta el a bíró.
A Merkantilt is elutasították
A Merkantil pereiben az idén februárban született elsőfokú ítéletében a bíróság elutasította a bank és a lízingcég keresetét, valamint azt is, hogy előzetes döntéshozatalt kérjen az Európai Bíróságtól.
A Merkantil Bank perében hozott másodfokú ítéletet ismertetve a bíró kifejtette: a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, az indoklást azonban részben megváltoztatta: mellőzte azon megállapításokat, amelyek szerint a perbeli szerződéses kikötések megfelelnek az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és az arányosság, valamint a felmondhatóság elvének.
Az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének azon részét is, amelyben nem értett egyet a felperes előzetes döntéshozatali eljárás szükségességére vonatkozó fellebbezési érvelésével. Nem osztotta az ítélőtábla azt, a felperes fellebbezésében is kifejtett álláspontot, hogy a szerződéses kikötések azért minősülnek tisztességesnek, mert a kidolgozásuk során az adott társadalmi, gazdasági viszonyoknak, a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el.
A bíró kifejtette: helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az átláthatóság követelménye nem érvényesült a szerződéses kikötések vonatkozásában.
Mivel a törvényben meghatározott elvek bármelyikének sérelme a kereset elutasítását kell, hogy eredményezze, ezért mellőzte a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletből azokat a megállapításokat, amelyek arra vonatkoztak, hogy az átláthatóságon túl milyen további elveknek felelnek meg a Merkantil Bank által alkalmazott szerződéses kikötések - mondta el a bíró.
A Merkantil Car ügyében a táblabíróság teljes egészében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, a bíróság szóbeli indoklást nem fűzött a határozathoz, csak annyit emelt ki, hogy ebben az ügyben sem látta indokoltnak előzetes döntéshozatal kérését.
MTI
