Elsősorban a visszaeső iparági versenynek, valamint a devizaügyleteken és a kötvényeken elkönyvelt jókora nyereségnek volt köszönhető a Goldman Sachs első negyedéves kiugró eredménye, sőt a szakemberek a jövő héten záruló második negyedévre további javulást várnak.
Jól járnak a dolgozók is
A Goldman a múlt héten közölte a cég londoni központjában dolgozó alkalmazottakkal, hogy a korábban vártnál magasabb bónuszokra számíthatnak a várhatóan kimagasló idei teljesítménynek köszönhetően. A második negyedéves számok várhatóan a profit további növekedését fogják tartalmazni.
Áprilisban a Goldman Sachs arról számolt be, hogy 1,2 milliárd dolláros nyereségének felét teszi félre, hogy dolgozóit jutalmazza. Tavaly a cégen belül 973-an kaptak egymillió dollár feletti bónuszt, 2009-ben pedig a cég teljes 28 ezres állománya rekordjutalomra számíthat.
Sokan kritizálták az elmúlt napokban a Goldman jutalmazási rendszerét, mivel szerintük egy-egy bank dominanciája aláássa azokat a törekvéseket, hogy stabilizálják a pénzügyi rendszert. Korábban többen is szóva tették, hogy a mostani válság egyik oka is a túl magas jutalmakban keresendő. Igaz, a legtöbb cégnél most ez megszűnt, de a nyertesek bérezési rendszerét nézve előbb-utóbb a helyzet javulásával a többiek is kénytelenek lesznek magasabb bónuszokat adni, ha fel akarják venni a versenyt. Akkor pedig kudarcba fullad az az elképzelés, hogy hosszabb távon is jelentősen megvágják a bankárok juttatásait.
A kritikák ellen a Goldman Sachs azzal védekezik, hogy tavaly óta ők is átalakították jutalmazási rendszerüket, a korábbi fix bónuszokról már áttértek a teljesítményarányos kiegészítésekre.
A másik nagy nyertes Warren Buffett, aki januárban ötmilliárd dollár értékben vásárolt Goldman-részvényeket. A világ egyik leggazdagabb embere azóta körülbelül egymilliárd dolláros profitot könyvelhetett el ezen a befektetésén.
Az iparági előrejelzések szerint az elmúlt hónapok egyik legnagyobb nyertese lehet a Goldman Sachs, mivel szinte egyetlenként sikerült komolyabb közvetlen állami segítség nélkül talpon maradnia. Sokat segített a cégnek, hogy tavaly szeptemberben a Fed engedélyezte, hogy bankholdinggá alakuljon, így pedig sokkal könnyebben jut hozzá az állami forrásokhoz, kedvezményes hitelekhez. Emellett kapóra jött nekik, hogy az amerikai állam megmentette az AIG biztosítótársaságot, mely bedőlése esetén könnyen magával ránthatta volna.
Kisebb piacból hasít nagyobb szeletet
2006-ban a teljes pénzügyi szektorban 186 milliárd dollárt tettek ki a bevételek, ez a becslések szerint idén 160 milliárd környékére eshet vissza. Ugyanakkor a csökkenő verseny miatt ebből a korábbinál nagyobb szeletet hasíthat ki a Goldman. A cégnek ugyanis kapóra jött, hogy több versenytársa is csődbe ment, mások pedig csak részleges államosítással tudtak megmenekülni. A Goldman Sachs is kapott 10 milliárd dolláros állami segítséget, aminek fejében részben az amerikai állam lett a tulajdonosa, de ez az összeg nagyságrendekkel kisebb, mint a legfőbb vetélytársak esetében. Ráadásul a cég ezt a 10 milliárd dollárt már azóta vissza is fizette.
A szakemberek szerint a Goldmasn mellett Európában a Barclays, a Credit Suisse és a Deutsche Bank számíthat profitjának emelkedésére, míg a tengerentúlon a JP Morgan és a Morgan Stanley jöhetnek ki jól a válságból.
Beke Károly
