Jobban védett bankhitelek
A 2005. végén módosított csődtörvény - 2007. január 1-ei hatállyal - felülírta ezt a szabályt. Ekkortól, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének - ideértve állaga megóvásának -, értékesítésének költségeit - valamint a felszámolói díjat vonhatja le. A költségek nem haladhatják meg a vételár felét, vagy ha mégis, akkor is csak eddig a mértékig vonhatók le. A fennmaradó összeget - a zálogtárgy értékesítését követően haladéktalanul - az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére köteles fordítani a felszámoló. Miután a zálogjoggal biztosított követelések többsége bankhitel, elsősorban a bankoknak kedvez az új szabály.
Megmaradt azonban a korábbi "feles" szabály is, de csak a vagyont terhelő zálogjogra (eddig ilyen megkülönböztetés nem volt). Az előbbi esetben a zálogjogot egy konkrét eszközre - például a hitelből vásárolt üzemépületre - teteti rá a jogosult. Ezzel szemben a vagyont terhelő zálogjog azt jelenti, hogy egy vagyontömeget - például a mindenkori raktárkészletet, vagy állatállományt - zálogosítja el az, aki ilyen fedezet mellett jut csak kölcsönhöz. Ekkor továbbra is csak az értékesítés költségeivel csökkentett vételár fele illeti meg a zálog-jogosultat. Ha marad még vagyon a zálogjogosultak kifizetése után is, akkor azt az általános szabályok szerint osztja fel a felszámoló.
Közeli hozzátartozó esetén más szabályok érvényesülnek
Egyik új szabályt sem lehet alkalmazni akkor, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja (tulajdonosa), vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója. Változnak január 1-től a felszámolók tevékenységére vonatkozó szabályok is. A bíróság továbbra is jogi személyiségű társaságot (kft.-t vagy rt.-t) jelöl ki felszámolónak, majd ez a cég nevezi ki a felszámoló biztost, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el. Felszámoló biztosnak csak szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy nevezhető ki. A szakképzettségi követelmény 2010. június 30-ig nem változik, vagyis szakvizsgázott jogász, közgazdász, illetve könyvvizsgáló töltheti be ezt a posztot. Akkortól viszont csak felszámolási és vagyon-felügyeleti szakközgazdász, illetve felszámolási és vagyon-felügyeleti szakember szakirányú képzettséggel rendelkezők lehetnek felszámoló biztosok.
A felszámoló biztosnak módosul a jogköre, például csak speciális szakértelmet igénylő feladatokra adhat megbízást, egyébként a munkát a felszámoló cég és a felszámolás alatt álló cég apparátusával kell elvégeztetnie. Ugyancsak 2007. január 1-től a felszámoló társaság nem folytathat ingatlanközvetítő-, kölcsön- és faktoring tevékenységet, és nem rendelkezhet többségi befolyással ezekkel foglalkozó cégekben sem.
