A válság visszavetette a magyarok befektetési kedvét, ráadásul nem bízunk a bankokban. Hosszabb távra és konkrét céllal kevesen fektetik be pénzüket, a többség fizetéskiegészítésként használja a befolyó összeget. A magyar válaszadók többsége továbbra is a garantált hozamot tartja szem előtt - állapítja meg az Aviva hazánkban is elvégzett nemzetközi kutatása.
A családtagokban bízunk
A válság megingatta az emberek bizalmát a pénzügyi intézményekben: a magyar lakosság csaknem 60 százaléka kevésbé bízik a pénzügyi szolgáltatókban, mint egy évvel ezelőtt. Ez azonban nem csak nálunk és a közép-európai régióban van így, hanem a fejlett nyugat-európai országokban is − derül ki az Aviva Életbiztosító által végzett Európa 11 országára kiterjedő kutatásából.
Ha a bizalomvesztés ellenére mégis befektetési tanácsot kérnek az emberek, akkor a magyarok 40 százaléka a családjától kapott információban bízik, és csak 12 százalékuk fordul a pénzintézetekhez. A kelet közép európai régió országaiban hasonló a sorrend, mint nálunk, viszont Nyugat-Európában még mindig a bankokat részesítik előnyben a befektetési tanácsok forrásaként, de a család itt is második helyen áll.
„A biztosítási piac sajátossága, hogy az ügyfelek leginkább az ismeretségi körből érkező tanács alapján döntenek a legtöbbször, ebben az esetben viszont előfordulhat, hogy nem teljes körű tájékoztatást kapnak az adott termékről, arról nem is beszélve, hogy nem ismerjük meg a többi konstrukciót.” – hangsúlyozta Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese.
A felmérésben a magyarok 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha talál egy megfelelő pénzügyi szolgáltatót, akkor azt ajánlani fogja ismerőseinek, családtagjainak.
A bank kiválasztásakor az emberek 22 százalékának számít a családtagok és az ismerősök ajánlása, 29 százalék pedig saját tapasztalatokra alapozva választja ki a bankját. Emellett sokaknak az is számít, hogy a kiválasztott cég milyen régóta működik, 19 százalék nyilatkozott úgy, hogy a döntés meghozatalakor figyelembe veszi ezt. Az emberek fele úgy nyilatkozott, hogy szívesen helyezné az összes megtakarítását és befektetését egy bankhoz.
Rövidtávon gondolkodunk
Magyarországon a felmérésben részt vevők 37 százaléka úgy nyilatkozott, hogy befektetéseit fizetéskiegészítésként kezeli, azaz rövidtávon gondolkodik. A válaszadók 22 százaléka a következő 5 évre tervezi a befektetést és konkrét célja van, amire félre akar tenni. Tíz évnél hosszabb időtávon azonban mindössze az emberek 7 százaléka gondolkodik.
Az Aviva felmérésében a megkérdezettek közel 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy azért nem fektet be több pénzt, mert nem engedheti meg magának. Az emberek 22 százalékát meglévő tartozás akadályozza abban, hogy tervezésbe kezdjenek.
A befektetések kiválasztásakor 42 százaléknak a garantált hozam a legfontosabb, mindössze az emberek 19 százaléka törekszik arra, hogy a piacon elérhető legjobb hozamot kapja meg.
A felmérés résztvevői azt tapasztalták, hogy a pénzügyi intézmények többsége nem tesz reális ígéreteket és szívesen vennének több tanácsot és támogatást személyes pénzügyeik tervezéséhez, bár ezért a minőségi pénzügyi tanácsadásért hazánkban egyelőre még csak a megkérdezettek 14 százaléka lenne hajlandó fizetni is (Csehországban és Romániában 30 százalékot meghaladó ez az arány). A megkérdezettek mintegy 40 százaléka úgy véli, hogy a pénzügyi szolgáltatók nincsenek tisztában az ügyfelek igényeivel.
A bizalom növelésének helyreállításához - a kutatásban során megkérdezettek véleménye szerint - arra lenne szükség, hogy a pénzügyi intézmények betartsák ígéreteiket.
Beke Károly
