Fellegi Tamás kifejtette: a 2008 végén kirobbant világgazdasági válság felszínre hozta az európai gazdaság számos strukturális gyengeségét, amely a kohéziós politika finanszírozását illetően is erős vitákat váltott ki az Európai Bizottságon belül. A nettó befizető tagállamok a rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban az európai gazdasági növekedés szolgálatába állítanák, szemben a kohéziós politika hagyományos, szolidaritást és kohéziót hangsúlyozó törekvéseivel. Ráadásul ugyanezek az országok gyakran megkérdőjelezik a politika eredményeinek láthatóságát. Emiatt került előtérbe az eredményorientáció és a hatékonyság kérdése.
Magyarország elengedhetetlennek tartja, hogy a kohéziós politika eredményorientált megközelítése erősödjön a tervezésben, a programozásban és a végrehajtásban egyaránt. Ezzel párhuzamosan nagyobb szerepet kell biztosítani az eredményesség mérésének és visszacsatolásának. Persze ehhez egyértelműen definiálni kell az eredményesség fogalmát is, és meg kell határozni, hogy milyen mutatók alapján kell mérni azt - mondta Fellegi Tamás.
A nemzeti fejlesztési miniszter közölte: a kohéziós politika megújításában az ösztönzők kialakítása során a résztvevők egyöntetűen elutasították a negatív ösztönzők bevezetését, e helyett inkább a pozitív ösztönzők, így a nemzeti szintű teljesítménytartalék bevezetését támogatják.
Az biztos, hogy a kohéziós politika forrásait továbbra is a lehető legeredményesebb és legköltséghatékonyabb módon kell felhasználni, ugyanakkor növelni kell a szakpolitikai fellépések és a beruházások hatását is. A magyar elnökség mindent elkövet azért, hogy ezek a szempontok érvényesüljenek a források elosztása, ellenőrzése és számonkérése során - tette hozzá Fellegi Tamás. Az interjúban a fejlesztési miniszter beszélt arról is, hogy a magyar elnökség kiemelt feladata volt a 2007-ben elfogadott első Területi Agenda értékelése és megújítása, amit sikeresen elvégzett.
MTI
