Több szempontból is hasonló cipőben jár Lettország és Magyarország: mindkét állam haszonélvezője volt az elmúlt években az olcsó hiteleknek, és esetenként meglehetősen lazán kezelték a költségvetés, illetve a fizetési mérleg felborult egyensúlyát. A nemzetközi gazdasági problémák és az elapadó pénzügyi források pedig gyorsan felszínre hozták ezen gazdaságok sebezhetőségét.
A lett lat árfolyama ugyan kötött, miután a balti állam 2005 óta belépett az euró előszobájának számító ERM II rendszerbe, ám a költségvetés és az államadósság finanszírozása komoly problémát jelent. Nem véletlen, hogy 2008 őszén Magyarország után másodikként Lettországnak dobott mentőövet a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
A korábbi, Ivars Godmanis által vezetett jobbközép kormány tavaly novemberben jelentette be, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz és az EU-hoz fordul segítségért a gazdasági stabilitás helyreállítása érdekében. A Valutaalap decemberben döntött úgy, hogy összességében 7,5 milliárd euró (10,5 milliárd dollár) értékű pénzügyi segítséget nyújt a bajba került balti államnak. A nemzetközi hitelért cserébe Lettország súlyos megszorításokat tervezett be 2009-re: összességében egymilliárd lat értékű (1,82 milliárd dollár) költségvetési megszorítás jöhet idén. (Ez a lett GDP hét százalékának felel meg.)
Nem volt véletlen a nemzetközi intézmény szigorú követelménye, hiszen korábban – a másik két balti államhoz hasonlóan – a lettek az olcsó hiteleknek és a jelentős tőkebeáramlásnak köszönhetően dinamikusan növekedtek, növekedési rátájuk nem egyszer kétszámjegyű volt. A jelentős folyó fizetési mérleg hiány (2007-ben 24 százalék) miatt Lettország helyzete azonban igen aggasztóvá vált 2008 második felére, amire a sorozatos leminősítések is rávilágítottak.
Zuhanó gazdaság, elkeseredett lakosság
2008 negyedik negyedévében Lettország gazdasága 10,5 százalékkal zsugorodott. Elemzők ráadásul hosszabb lefolyású válságot vizionálnak: szerintük a lett gazdaság csak 2011-ben állhat ismét a növekedés útjára, mivel a rendkívüli egyensúlytalanságokkal rendelkező országban a kiigazítási folyamatok érvényesüléséhez idő kell.
A megborult költségvetés helyzetének javítása azonban csak fájdalmas lépésekkel orvosolható. Miután például rögzített euróárfolyammal járó valutatanácsi rendszer van érvényben, ezért a versenyképesség javításához mérsékelni kell a béreket. Arról nem is beszélve, hogy az állami kiadások drasztikus visszafogása is komolyan sújtja a lakosságot.
Az egyre kisebb mozgástérrel rendelkező kormánnyal szembeni elégedetlenség az év elején odáig fajult, hogy az ország történetének legsúlyosabb zavargásában tüntetők megpróbálták megostromolni a Parlamentet. A társadalmi bázis nélkül maradt kormány pedig február végén kénytelen volt lemondani.
Szélesebb bázissal alakult új kormány
A balti államban nem írtak ki új választást, hanem a jelenlegi parlamenti erők osztották újra a lapokat. Végül öt jobboldali párt jutott koalíciós megállapodásra az új kormány megalakításáról, a kijelölt miniszterelnök, Valdis Dombrovskis március első hetében jelentette be mindezt. A koalíciót Dombrovskis pártja, a jobboldali liberális Új Idő mellett a nacionalista Polgári Szövetség és három eddigi kormánypárt, a Haza és Szabadság Konzervatív Szövetsége, a magát hagyományos nemzeti pártként meghatározó Néppárt, valamint a Zöldek és Földművesek Szövetsége alkotja.
A korábbi koalíciós partnerek közül egyedül az eddigi miniszterelnök, Ivars Godmanis keresztény értékrendű pártja, a Lettország Első Pártja/Lett Út nem kap helyet az új kormányban. Három kulcsfontosságú tárca, a pénzügy, a belügy és a gazdaság a mostanáig ellenzékben lévő jobboldali liberálisok irányítása alá kerül.
Az új kabinettől, amelyet a 37 éves Dombrovskis személyében egy volt pénzügyminiszter vezet, mindenekelőtt azt várták, hogy akadályozza meg a gazdasági válság mélyülését és a nehéz pénzügyi helyzet rosszabbra fordulását.
Új söprű, régi problémák
Az új kormánynak azonban szembesülnie kellett a már meglévő súlyos gondokkal. Nem véletlen, hogy miniszterelnökként - gyakorlatilag első hivatalos megnyilatkozása alkalmával - Valdis Dombrovskis elismerte, hogy államcsőd szélén táncol Lettország.
Dombrovskis szerint az országnak további több mint egymilliárd dollárnak, vagyis a GDP öt százalékának megfelelő lefaragást kell elérnie az állami kiadásokban azon felül, amiben a Nemzetközi Valutaalappal tavaly megegyeztek a 7,5 milliárd eurós mentőöv feltételeként. Riga a büdzsé módosítása nélkül nem kaphatja meg az IMF-hitel második, 200 millió eurós részletét - figyelmeztetett a kormányfő. Ugyanakkor a miniszterelnök szerint az említett összeg olyan fontos, hogy ha országa nem kapja meg, akkor júniusban államcsődöt kell jelentenie.
Problémát jelent az is, hogy a lett kormány szerint lehetetlen teljesíteni az IMF által támasztott öt százalékos követelményt, mert amikor ezzel számoltak, akkor még csak öt százalékos GDP-csökkenést vártak ez évre, míg most már 12 százalékot prognosztizálnak. Az ország ingatag helyzetét jelzi, hogy a Standard & Poor's február végén bóvli kategóriába minősítette le a lett államadósságot.
Lettország megroggyanása dominóeffektust indítana el a Baltikumban, azaz magával rántaná Észtországot és Litvániát is. Mivel a régió pénzintézeti szektorában igen erős a svéd bankok jelenléte, Svédországot is megrengetné bármelyik balti ország fizetésképtelenné válása. Így vélhetően valamiféle segítséget végül fog kapni Lettország.
Minden bizonnyal az újabb kalapozás felvezetése volt Valdis Dombrovskis pénteki bejelentése, mely szerint Lettországnak nem elegendőek az eddig kapott eurómilliárdok: újabb egymilliárd euró kölcsönre lehet szüksége az Európai Bizottságtól, vagy az EU tagországaitól a pénzügyi válság hatásainak mérséklésére. Miután az ország megközelítette a felvehető hitel felső határát, így az IMF részéről újabb mentőcsomag nem várható.
A miniszterelnök rámutatott arra, hogy pénteki brüsszeli tartózkodása során, amikor megbeszélést folytatott az EU illetékeseivel, nem hozta szóba az újabb kölcsönfelvétel kérdését. A kormányfő most a legfontosabb feladatnak az államháztartási hiány szintjéről történő megegyezést tartja. Közlése szerint az idei államháztartási hiány a vártnál nagyobb, a GDP 7-7,5 százaléka lehet.
Gyors euró vagy még gyorsabb leértékelés?
Az Economist Intelligence Unit egyik, Bloomberg által idézett elemzője szerint az IMF-program végrehajtásának alternatívája az euróhoz kötött lat leértékelése lehetne az export fellendítésének érdekében. Dombrovskis azonban nem támogat egy ilyen lépést, mivel azzal elúsznának a korábbi erőfeszítések eredményei, és nem lenne tartható a korábban tervezett 2012. januári eurócsatlakozás.
A másik megoldás az lehet, ha az Európai Unió enyhítené az eurócsatlakozás kritériumait - például csökkentené az ERM II rendszerben eltöltendő kétéves időszakot -. Ez ugyanis utat nyitna ahhoz, hogy bevezessék a közös európai valutát, állítja a napokban publikált elemzésében a Standard & Poor's hitelminősítő intézet.
Egyértelmű, hogy ha bármelyik ország adósságállományát euróban számolnák el, akkor legalább egy lépcsővel magasabb lenne a hitelbesorolásuk - mondta Frank Gill, az S&P európai államadósságokért felelős igazgatója. Szerinte az euró átvétele gyakorlatilag azonnal megszüntetne az érintett országok fizetési mérlegével kapcsolatos bizonyos kockázatokat. A szakértő szerint jóllehet az unió egyelőre nem adott biztató jeleket az eurócsatlakozás felgyorsításának lehetőségével kapcsolatban, a válság mélyülése vagy elhúzódása nyomán puhulhat a döntéshozók álláspontja. Ez a lépés tehát elhúzná a Baltikumot a gazdasági szakadék széléről - egyelőre azonban a régió egyre közelebb kerül a végzetes zuhanáshoz.
