Mint ahogy arról már többször beszámoltunk, alaposan átrendezte a háztartások megtakarítási portfólióját az augusztus elejétől a kamatjövedelmekre életbe lépett 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás, illetve a folyamatosan csökkenő betéti kamatszint. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint júliusban 179 milliárdnyi betétet vontak ki a háztartások a hazai pénzintézetekből.
A Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb statisztikája annyival árnyalja a képet, hogy ebből a forráskivonásból 159 milliárdnyi kötődik a részvénytársasági formában működő hitelintézetekhez. A PSZÁF adatai alapján egyébként a legnagyobb bankokból összesen 198,2 milliárdnyi betét távozott. Ráadásul úgy, hogy a devizaállomány mérséklődését a forint 1,7 százalékos gyengülése majdnem teljesen kompenzálta.
Emellett a bankközi betétek összesített állománya is jelentősen mértékben csökkent: a forintalapúak 52, míg a devizaalapúak 73 milliárddal. Ennek megfelelően a legnagyobb bankok mérlegfőösszege egy hónap alatt 250 milliárd forinttal zsugorodva 25 357 milliárdra mérséklődött. Ez egy év alatt 3 százalékos csökkenést jelent köszönhetően elsősorban a devizaforrások leépülésének. (Euróban 11,4 százalékos a mínusz a devizaalapú forrásoknál.)
Rengeteg pénzt vettek ki az MNB-ből
A források csökkenéséhez a bankoknak természetesen az eszközoldalon alkalmazkodniuk kell. A PSZÁF statisztikája szerint ez az alkalmazkodás a forint alapú forgatási célú értékpapírok állományában érhető leginkább tetten. Ennek szintje ugyanis egy hónap alatt 430 milliárddal (a GDP 1,5 százaléka) csökkent. Ha segítségül hívjuk az MNB egy másik (a rezidens kibocsátású értékpapírok) statisztikáját, akkor abból azt lehet kiolvasni, hogy a pénzügyi vállalatok összesen 350 milliárd forinttal csökkentették MNB-kötvényállományukat.
Vagyis a lakossági betétek kivonásához úgy alkalmazkodtak a kereskedelmi bankok, hogy elsősorban az MNB-ben parkoló állományukat csökkentették. Ez persze semmilyen gondot nem okoz a Matolcsy György által vezetett jegybanknak, sőt, összhangban van a céljaival. Az MNB-kötvényre ugyanis a jegybanki alapkamatot fizetik, míg az abból vásárolt nemzetközi tartalékokra alig kapnak némi kamatot. A kettő különbsége pedig hatalmas veszteségeket okoz az MNB-nek. (A Növekedési Hitelprogram harmadik pillére pont ennek a leépítését tűzte ki célul.)
Milliárd forintban
Ahogy fentebb látható, a kereskedelmi bankok nagyobb összegben vontak ki forrásokat a jegybankokból, mint ahogy a saját betéteik csökkentek. Ennek pedig meg kell jelenni az összevont banki mérleg eszközoldalán is. Meg is jelenik, mégpedig a devizalapú bankközi betétek 123 milliárdos megugrásában.
Vagyis miközben a részvénytársasági hitelintézetek összesített mérlegének forrásoldalán a bankközi devizabetétek 73 milliárddal csökkentek, addig az eszközoldalon 123 milliárddal nőttek. Ez pedig azt jelenti, hogy ezek a források a részvénytársasági hitelintézeti körön kívülre kerültek. Ebből a 200 milliárdos "körön kívüli" összegből 30 milliárd megtalálható a hitelintézeti fióktelepek mérlegében, a többi viszont könnyen lehet, olyan országok bankrendszerében landolt, ahol a bankok profitabilitási képessége magasabb a magyarnál.
A devizaforrások távozását persze az is elősegíti, hogy a devizahitelek állománya folyamatosan épül le. Egy hónap alatt euróban 0,7 milliárddal csökkent a hitelállomány, ami 2,3 százalékos csökkenést jelent. Elsősorban a vállalati hitelek szintje csökkent euróban kifejezve majd 4 százalékkal, amelyben nagy valószínűség szerint a Növekedési Hitelprogram második pillérének jelentős szerepe van.
mfor.hu
