A jövő évi költségvetés tervezete szerint miközben számos helyen engedményeket tesznek Orbánék kezdve a nagyobb lakástámogatástól a csökkenő áfákig, a munkanélküliekkel összefüggésben meghúzzák a nadrágszíjat. Ez csak azért szokatlan lépés, mert eddig folyamatosan hízott a büdzsé ezen zsebe, és folyamatosan hangoztatják a teljes foglalkoztatottság, mint cél elérését.
A költségvetési törvényjavaslatban most sincs ez másként
"A Kormány célja, hogy minden magyar ember, aki akar és képes rá, segély helyett munkajövedelemből tudjon megélni, és ebből teremthessen magának és a családjának megfelelő életkörülményeket. Ezt a célt szolgálja a közfoglalkoztatás, amely fokozódó értékteremtéssel párosul. A segélyezési rendszer átalakításának köszönhetően várhatóan egyre kevesebben szorulnak foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, és egyre többen léphetnek a munka világába. (...) A Kormány célkitűzése, hogy belátható időn belül elérhetővé váljon a teljes foglalkoztatottság."
A jövő évi költségvetés azonban némi túlzással élve spórolni akar azokon, akiket visszaterelne a munka világába. Cinikusan dramatizálva mondhatnánk: a pénz hiányánál jobb ösztönző nem is kell. A helyzet ennyire azért nem vészes, viszont mindenképpen szembeötlő, hogy miközben a munkanélküli ellátások összege folyamatosan csökkent, a közfoglalkoztatás büdzséje növekedett. Jövőre viszont utóbbi lesz szűkebb néhány milliárddal.
Igaz, a kormányzat spórolási szándékán túlmenően ennek az az oka is lehet, hogy a foglalkoztatás bővülés hatására már közel sem tudnak annyi embert bevonni a programokba, mint korábban. Erre utalhatott az is, hogy már 2015-ben sem sikerült maradéktalanul elkölteni a rendelkezésre álló összeget, a tervezett 270 milliárd helyett csak 253 volt a tényleges kiadás.
Ennek fényében az idei évre szánt 340 milliárd forint elköltése még nagyobb kihívást jelenthet. 2017-re így már "csak" 325 milliárd forintot szán a kormány a közmunka-programokra. Gondolhatnánk, hogy az innen elvett 15 milliárdot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül máshova sorolja át a kormány, ám nem egészen így történt.
Ebben világelső a felcsúti foci
Befagyasztották ugyanis a foglalkoztatási és képzési támogatásokra szánt összeget, az idei évhez hasonlóan 16,1 milliárd forint az előirányzat, ugyanez történt az álláskeresési járadékkal is, melyre 47 milliárd forint mehet el. A bérgarancia kifizetések "zsebe" pedig 950 millióval 4 milliárdosra szűkült.
Egyedül a szakképzési és felnőttképzési támogatásokra fordítanak az idei évhez képest 6,1 milliárd forinttal többet, 20 milliárdot. Vagyis, nem egészen történt "átcsoportosítás" a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül, helyette a közmunkából lefaragva 8,8 milliárdot spóroltak.
Székely Sarolta
mfor.hu
