"Nem vagyok különösebben boldog" az EKB terveitől - jegyezte meg Wolfgang Schäuble az euróövezeti bankfelügyelő rendszerről szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában, hangsúlyozva, hogy az ABS-ek ügyében fokozott körültekintéssel kell eljárni.
Német politikustól szokatlan az EKB tevékenységének nyilvános kommentárja, mert bármilyen megnyilvánulást az EKB függetlensége elleni támadásként lehet értékelni.
Az ABS hitelviszonyt megtestesítő, eszközzel, azaz követeléssel - például autóvásárlási hitelekkel, diákhitelekkel vagy kisvállalati kölcsönökkel - fedezett értékpapír. A bankok az ilyen értékpapírok kibocsátásával megosztják a befektetőkkel a nemteljesítés kockázatát. Egyik fajtájuk, a zálogjoggal fedezett adósságkötelezvények (CDO) voltak azok, amelyek 2008-ban ráomlottak a világ pénzügyi rendszerére, és maguk alá temették a világgazdaságot az okozott tőke- és bizalomvesztéssel és a rá következő hitelhiánnyal.
Wolfgang Schäuble éppen ezért intett óvatosságra a Bundestagban - a német törvényhozás alsóházában - mondott beszédében. Az EKB szerint azonban ABS-ek felvásárlásával lendületet lehet adni a válságból kilábalást hátráltató mértékben gyenge hitelezésnek az euróövezetben.
Az EKB augusztusban jelentette be, hogy ABS-vásárlási programot indít. A részletekről csak annyit közöltek, hogy a program októberben indul.
A német pénzügyminiszter beszédében megerősítette azt az álláspontját, hogy nem szabad beruházásokat finanszírozni a gazdasági növekedés ösztönzése céljából az euróövezet mentőalapjából, az Európai Stabilitási Mechanizmusból (ESM). Hangsúlyozta, hogy az 500 milliárd eurós maximális kölcsönzési kapacitású ESM egyetlen funkciója az euró stabilitásának és az euróövezet iránti befektetői bizalom erősítése, és nem való beruházások finanszírozására.
MTI
