A lap úgy fogalmazott, hogy a magyar részvények meglovagolták a nemzetközi segély hírét; a pénzügyi mentőöv összegének kihirdetése után a magyar részvények és a forint szárnyalni kezdett.
Az újság idézte Dominique Strauss-Kahnt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját, aki úgy nyilatkozott: a magyar hatóságok átfogó intézkedéscsomagot dolgoztak ki, amely erősíteni fogja az ország gazdaságának rövid távú stabilitását és javítani fogja hosszú távú növekedési potenciálját. A főigazgató szerint a magyar csomag alkalmas a befektetői bizalom helyreállítására, valamint a magyar pénzügyi szférában az utóbbi hetekben tapasztalt feszültség csillapítására.
Julius Horváth ezzel kapcsolatban megjegyezte: a pánik irracionális elemeket tartalmaz, de "megérzése szerint" ez egy nagyon jelentős hitelcsomag.
A The New York Times utalt arra, hogy a magyar pénzügyi szektor károkat szenvedett, amikor a hitelek a nyáron elkezdtek apadni. A magyar bankszektort osztrák, olasz és német pénzintézetek uralják, amelyek szintén jelentősen sérülnének, ha a magyar intézetek fizetésképtelenné válnának. Ezért is nehezedett nyomás az európai vezetőkre, hogy segítsenek Magyarországnak.
A CEU adjunktusa szerint a magyar gazdaság továbbra is szerkezeti problémákkal küzd, és ez lassíthatja a felépülést. Kitért rá, hogy a szocialisták által vezetett kormány olyan magasan tartja a jövedelemadó szintjét, hogy az távol tartja a fiatalabbakat a munkába állástól.
Julius Horváth szerint a szomszédos országok, közöttük Csehország és Szlovákia gazdasága sokkal dinamikusabb, mint a magyar; azokban gazdaságokban az alacsonyabb adókat használták ösztönzőnek.
