Mint írták, az elmúlt hetekben több értesülés látott napvilágot a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap jövőjét illetően és "mivel hivatalos forrásokból nem sikerült a nukleáris biztonság szempontjából megnyugtató információkhoz jutni", közzéteszik szakmai álláspontjukat a témában.
Október végi közleményében a Demokratikus Koalíció hívta fel a figyelmet arra, hogy az Index hírportál birtokába került a Miniszterelnökség egy belső anyaga, "amely szerint a kormány a paksi atomerőmű blokkjainak leszerelésére félretett pénzt költené el a folyamatosan veszteséget termelő rezsicsökkentés fenntartására" - írta a párt. November elején azonban a parlamentben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az erre vonatkozó kérdésre elmondta: a kormány semmilyen döntést nem hozott a kérdésben és a biztonsági szempontokat fogják nézni.
Az MNT szerdai közleményében kiemeli: a nukleáris energia hasznosítása során keletkező radioaktív hulladékok kezelése - a fizikai folyamatok természetéből adódóan - hosszú távú megoldásokat igényel. Magyarországon a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 1998 óta a paksi atomerőmű évente átlagosan 20 milliárd forintot fizet be, jelenleg közel 250 milliárd forint van az alapban.
Szakértői elemzések szerint az alapban felhalmozódó összeg - a tervezett befizetések mellett - fedezni fogja a reaktorok leszerelésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének, valamint az egyéb radioaktív hulladékok elhelyezésének költségeit. Emellett az alapba történt befizetések felhasználásával néhány fontos feladat megoldása is nagyon jól halad, például megkezdődött a kis és közepes aktivitású atomerőművi hulladékok végleges elhelyezése a Nemzeti Radioaktív Hulladéktárolóban Bátaapátiban, illetve létrehozták a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját Pakson, amely biztosítja az atomerőműben elhasznált nukleáris üzemanyag ideiglenes tárolását - fejti ki a nukleáris társaság.
Az MNT szerint az alap esetleges megszüntetése, vagy a befizetés szüneteltetése csak átmeneti, rövidtávú előnyökkel járhat. Ha a szükséges pénzügyi források hiányában nem lehet megvalósítani a radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezését, akkor kedvezőtlen környezeti hatásokkal kell számolni, amelyek későbbi felszámolása a jelenleg tervezett költségek sokszorosa lehet - hívják fel a figyelmet. A jövő generációk adófizetőire jelentős terheket róna, ha a befizetés tervezett üteme nem folytatódna, vagy az eddig felhalmozott tartalékot nem az eredeti célokra használnák fel. "Bízunk benne, hogy ilyen kormányzati döntések nem születnek, hiszen Magyarországon - az új blokkok létesítése miatt is - olyan hosszú távú tervezésre van szükség, amely számol az atomenergetika használatának minden fontos vonatkozásával" - hangsúlyozza a szervezet.
MTI
