Az ismert állítás szerint az infláció a szegények adója, de az elmúlt hat év statisztikája alapján indokoltabb lenne a nyugdíjasok adójának nevezni. Az elmúlt hat évben ugyanis leginkább az idősebbek pénztárcáját rövidítették meg az áremelkedések - derül ki a KSH fogyasztási statisztikáinak elemzéséből, számol be a Napi Gazdaság.
A nyugdíjasok mellett az alacsony jövedelmű háztartások is vesztesei az inflációnak, ráadásul a folyamat az utóbbi időben kedvezőtlenebbé vált, tavaly szakadt el a legjobban egymástól a különböző pénzügyi helyzetben lévő háztartások kosarára számolt infláció.
A lakosság összességében arányaiban kevesebbet költ élelmiszerre, ruházkodásra, mint a szocialista-liberális kormányzás első évében, viszont nagyobb lett a súlya a háztartási energiának és a szolgáltatásoknak. Utóbbit az egészségügyi reform hozta díjak is húzták, ezek azonban kikerülnek a kosárból. Amiben nem szerepel például a lakásvásárlás, ám 2010 környékén a KSH előrukkolhat egy speciális lakásárindexszel.
Az inflációt már 2006-ban is gerjesztették az élelmiszerek, akkor 2,5 százalékról 7,7 százalékra emelkedett a mutató. Ennek tudható be, hogy hosszú évek után idén nem csökkent, hanem nőtt egyik évről a másikra ennek a termékkörnek a súlyaránya a kosáron belül.
A KSH ugyanis a két évvel korábbi fogyasztási szerkezet alapján állítja össze a tárgyévi kosarat, így a 2006-os folyamatok a 2008-as fogyasztói kosarakban jelentkeznek. Ezek alapján van rá esély, hogy a 2009-ben összeállítandó kosárban az élelmiszerek súlya emelkedni fog, bár a vizsgálatok értelemszerűen még nem zárulhattak le - mondta a Napi Gazdaságnak Mináry Borbála, a KSH munkatársa, aki szerint az említett folyamatok a háztartási energiára is érvényesek lehetnek.
Az infláció másik hajtóereje manapság ugyanis a háztartási energia. Itt a gazdagabbak árindexe magasabb, ugyanakkor náluk csaknem harmadannyi a súlyaránya az energiának, mint a másik csoportnál. Vagyis nem terheli annyira a pénztárcájukat az energia áremelkedése.
