Kulcskérdés a pénztárgépek cseréje
A magyar kereskedelem jelene és jövője mellett a legfontosabb aktuális kérdések is szóba kerültek az Európai Kereskedelem Napja keretén belül megtartott szakmai fórumon. A beszégletésen részt vevő szakemberek egyöntető véleményeként is említhető, hogy a pénztárgépekre történő átállás az egyik sarkalatos napirendi pont. Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke megismételte a Demján Sándor által korábban elmondottakat, miszerint védelmet kell nyújtani a kiskereskedőknek. Főleg annak tudatában, hogy van olyan pénztárgép, melynek engedélyét visszavonták.
Csűrös Alíz, az Auchan expanziós igazgatója szerint nagyon rossz dolog pont az év vége felé kérni a kereskedőket arra, hogy cseréljék le a pénztárgépeket. Ebben az időszakban bonyolódik ugyanis az éves forgalom döntő része. Éppen ezért is lenne szüksége "egy kis működésből fakadó toleranciára felénk".
Csepeli János, a CO-OP Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke bár egyetért a kitűzött célokkal, mégis szóvá tette a pénztárgépek cseréjét, mint "pluszkiadást", hiszen eddig is rendes adófizetők voltak, ráadásul egyelőre azt sem tudja, pontosan mennyibe is fog kerülni nekik a csere lebonyolítása.
Itt a fordulat?
A kiskereskedelemben közelgő fordulattal kapcsolatban a résztvevő szakemberek megerősítették az optimizmust. Bár, ahogy Prosits Attila, a WestEnd City Center ügyvezető igazgatója mondta, "látható a kereskedőkön valamiféle optimizmus, bár nem olyan mértékben nő a forgalom, amennyire optimisták".
Abban mindannyian egyetértettek, hogy a vásárlók optimizmusa is kezd erősödni, ami nagyban köszönhető a kormányzati, hangulatjavító intézkedéseknek, az alacsony inflációnak. Antalffy Gábor szerint néha már a hírek is elegendőek a jobb hangulathoz. "Ha ugyanis ennyire sulykolva van a rezsicsökkentés, a reálbérnövekedés, az a fogyasztókban egy pozitív attitűdöt alakít ki, vagyis amit az elmúlt 2,5 évben nem mertek megvenni, azt most megreckírozzák". Azt azonban megjegyezte, hogy a mostanság jellemző ad hoc jellegű, improvizatív jogalkotás a kereskedőknek sem tesz jót.
Csepeli Lajos, a CO-OP igazgatóságának elnöke is hasonlókról számolt be. Véleménye szerint a választásokig egy kicsit jobb lesz a kereskedőknek. Azt követően pedig az "alkoholügytől" kell majd félni, pontosabban attól, hogy államosítja-e ennek a kereskedelmét is, mint a cigarettáét. Csepeli szerint jelenleg 2600 féle pálinka van bejegyezve a magyar kereskedelemben, amit "felrúgni és államosítani nehéz lesz". Abban azért bízik, hogy "a cigarettából csak tanultak valamit, hiszen nagy pofon volt ez a költségvetésnek is, és hát ezt csak nem kellene lemásolni".
Uniós forrásokban is bíznak
A kereskedelem nagyobb szereplői bíznak abban, hogy valami nekik, a szakmának is jut majd az uniós forrásokból jövőre. Csepeli szerint ezért muszáj majd lobbizni nekik, bár néha "azt sem tudják", hol a helyük a kormánynál. A CO-OP célkitűzéseivel kapcsolatban elmondta: két területen kezdtek el nyitni. Ukrajnában és Szlovéniában, utóbbi helyen csak most indult el a privatizáció, de összességében mindkettőt "izgalmas történetnek" nevezte. Emellett szeretnék átalakítani a boltstruktúrát is: néhány vidéki bolt esetében a diszkont jelleg kialakításában gondolkoznak, míg főleg a nagyobb városokban a vásárlási színvonalat szeretnék emelni. A vidéki boltok korszerűsítéséhez remélik, kapnak uniós forrást.
mfor.hu
