<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ahol bezáródik egy ajtó, kinyílik egy ablak – tartja a bölcs mondás, mely a jelenlegi válságra is igaz. Azonban az ablakok száma is véges, kinyitásukhoz pedig leginkább hosszú távú, rugalmas és nagyon józan gondolkodásra van szükség. A kapkodás és a nyílászárók becsukódása között ugyanis szoros összefüggés áll fenn, derült ki az Ernst & Young a válság lehetőségeit vizsgáló pénteki rendezvényén.

Nyitogassuk az ablakokat!

Szinte már közhelyesen hangzik, amikor valaki a válságban is a lehetőségeket keresi, ennek ellenére a cégek többsége továbbra is a tűzoltásra koncentrál.

Dezse Margaret, az Ernst & Young Tranzakciós tanácsadási szolgáltatások vezető partnere például arra hívta fel a figyelmet, hogy a működő tőke helyes kezelése kiemelten fontos válság idején - azaz nem elég csak a költségcsökkentésre fókuszálni. Ehelyett érdemes zord időkben is a piaci részesedés növelésére, új lehetőségek kiaknázására törekedni, mert ez jelentheti a hosszú távú működést.

Most még inkább a pénz beszél

A tanácsadó cég 350 nemzetközi vállalat körében végzett felmérést. A nehéz gazdasági helyzet persze nem mindegyikőjüket érinti egyformán: legkevésbé a biotechnológiai és gyógyszeripari cégeket, leginkább pedig az ingatlan, fémipari, autóipari, bányászati és pénzügyi szektorban működő vállalatokat sújtja.

Abban szinte teljes egyetértés mutatkozott, hogy a legtöbb cég elsődleges feladata egy általános költségcsökkentési elemzés elkészítése volt. A vállalatvezetők többsége a költségcsökkentésre fókuszál elsősorban, de ezzel együtt kétharmad részben az új lehetőségeket is felfedezni véli. Most ugyanis kisebb a fenyegetés a versenytársak részéről, és a "cash is king" (a készpénz az úr) szlogen fokozottan érvényes.

A költségcsökkentés módját is vizsgálta az Ernst & Young: a cégek hatvan százaléka létszámleépítéssel kezdte a folyamatot. Ez a szám hazánkban akár még magasabb is lehet, tekintve, hogy Nyugat-Európa több országában is szigorúbban védi a munkavállalót a törvény, mint nálunk, a vizsgált országok között pedig nem volt magyar cég, csak Magyarországon működő nemzetközi vállalat. A létszámleépítés után az IT racionalizálás és a megmaradt dolgozók béreinek visszafogása áll.

A megmaradtakat hordozzuk a tenyerünkön!

Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója nagyon fontosnak tartja, hogy a vállalatvezetők felismerjék és megbecsüljék a tehetséges munkaerőt, hiszen ez az érték válságban még többet ér. Az igazán tehetséges emberek válságban is mobilisak, így megtartásukra fokozottan kell ügyelni. Akár a még korlátozott pénzügyi lehetőségek árán, akár érzelmi motiválással, úgymint például még bizalmasabb, motiválóbb feladatok rájuk osztásával. A kommunikáció kiemelten fontos ebben az időszakban, hiszen a cégnél maradt dolgozókban erősíteni kell az egybetartozás érzését.

Az ügyfelekre nézve is igaz a kötődés erősítésének kulcsszerepe. E téren jellemzően két koncepciót követnek a vállalatok: nagy részük (75 százalékuk) felszámolja kockázatos ügyfélkapcsolatait és csak a megbízható ügyfelekre koncentrál. Másik részük inkább hazardírozik, és most szélesíti ügyfélkörét, a piaci részesedés növelését remélve. A beszállítói kapcsolatokra szintén ez a kétfajta megközelítés jellemző.

Pozitív mellékhatás

A dinamikus költségcsökkentés számos esetben hívja fel a vállalatvezetők figyelmét olyan tételekre, melyek megszüntetése már korábban is indokolt lehetett volna. Ilyen például a sok esetben feleslegesen elutazott dollármilliók és órák száma, az utazások ugyanis maximálisan helyettesíthetők a korszerű videókonferencia technikájával. Persze a racionalizálás önmagában még nem elég.

Egyszerre kell józannak és kockázatvállalónak lenni

A kitörési lehetőség nagyon vékony mezsgyén mozog, és csak kevés cégnek adatik meg, hogy igazán megerősödve jöjjön ki a válságból. Viszont egyáltalán nem magától értetődő, mi kell a kitöréshez, és sok vállalat azon vérzik el, hogy a csak túlélésre pazarolja energiáit.

A kiugráshoz megfelelő forrás szükséges, ez pedig jelenleg – nagy átlagban - csak a vizsgált cégek húsz százalékának áll rendelkezésére. Ez azonban önmagában kevés; a mostani helyzetben elengedhetetlen a józan és előrelátó, hosszú távú stratégiákban való gondolkozás, ami nehéz feladat, tekintve, hogy a legtöbb tényező bizonytalan.

Az invesztálás a tehetséges munkaerőbe és a megfelelő beszállító- és ügyfélkapcsolatok kezelésén kívül a lehetőségek keresése és kihasználása válik kiemelt fontosságúvá.

Aki most folytatja kapkodó, rövid távú, profithajhász stratégiáját, nagyon mellényúlhat, tekintve, hogy ez a viselkedés vezetett idáig – véli Havas István.

A történet nehézségi fokát többek közt az adja, hogy a megfelelő likviditással rendelkező cégek vezetői sok esetben mérsékelten kockázatvállaló és konzervatív gazdálkodásuknak köszönhetik jelenlegi sikerüket. Lehetséges azonban, hogy a jövőben inkább kockázatvállalással lehet eredményt elérni, természetesen a józanság határain belül. A kulcsszó a rugalmasság.

Gábor Fanni

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.