A csúcstalálkozó résztvevői szerint minden tagállamnak mindent meg kell tennie azért, hogy ellensúlyozzák a pénzügyi válságnak a valós gazdaságra gyakorolt hatását: lépéseket kell tenni a munkahelyteremtés, az európai ipar versenyképességének megőrzése és a növekedés biztosítása érdekében.
Veszélyben az európai autóipar
Főként az autóipart emlegették aggodalommal az "átgyűrűzéssel" kapcsolatban. Az Egyesült Államok komoly pénzeket fektet ebbe az iparágba, és az EU-nak is végig kell ezt gondolnia.
Az ülésről kiadott zárónyilatkozat szerint "a kormányfői tanács eltökélt abban, hogy megtegye a szükséges lépéseket a kereslet csökkenésére és a befektetési kedv hanyatlására reagálva, különös tekintettel az unió iparára".
Bejelentették azt is, hogy a válság elmélyülésének megelőzése érdekében létrehoznak egy magas szintű csoportot az Európai Bizottság elnöke, az Európai Központi Bank elnöke, az euróövezetet alkotó országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke és a mindenkori uniós elnökség vezető illetékesének részvételével. Ezt bármely tagállam aktiválhatja, abban azonnali és bizalmas információáramlást, illetve döntéshozatalt biztosítanak.
Megerősítették az euróövezeti országok vasárnapi csúcstalálkozóján elfogadott elvi keretrendszert, amely összehangolt tagállami intézkedéseket helyez kilátásba a hitelintézmények működőképességének javítása érdekében. Beszéltek ezen felül arról, hogy új alapokra kell helyezni a Bretton Woods-i nemzetközi pénzügyi rendszert. Az unió elnöksége szerint erről még az év vége előtt New Yorkban kellene globális egyeztetést folytatni.
Gyurcsány: négyből három
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a találkozón négy magyar javaslatot terjesztett elő, ezek közül – a kormányfő szerint - háromnál jelentős előrelépés történt a tárgyalások során.
Ezek egyike a nemzeti társfinanszírozás csökkentésével megváltoztatná a kohéziós politikai EU-szabályozást a kis- és közepes vállalatok javára, a másik recessziós időben felfüggesztené a GDP-arányosan három százalékos államháztartási hiány további csökkentésére vonatkozó kötelezettséget, a harmadik intervenciós lehetőséget biztosítana az Európai Központi Banknak az euróövezeten kívüli uniós országok esetében is, a negyedik pedig a pénzügyi felügyeletek tevékenységében hozna létre új, egységes EU-szabályozást.
Ötmilliárd eurós hitelkeret hazánknak
Göncz Kinga külügyminiszter szerint fontos garanciát jelent Magyarországnak az Európai Központi Bank (EKB) ötmilliárd eurós hitelkerete. A megállapodás lehetőséget ad az Magyar Nemzeti Banknak ötmilliárd euró értékhatárig euróhitel felvételére.
A külügyminiszter közölte azt is: José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a pénz- és tőkepiaci felügyeleti rendszer jövőjének áttekintésére magas szintű szakértői munkacsoportot állít fel. Emellett arról is döntöttek, hogy ezentúl az uniós tagállamok nemzeti pénzügyi felügyeleteinek vezetői havonta fognak találkozni.
Egyhangúlag állást foglaltak az EU tagországainak vezetői arról, hogy még idén meg kell próbálni elfogadni azokat az intézkedéseket, amelyek részletezik a tavaly vállalt klímavédelmi és energiahatékonysági célok teljesítésének programját. A fő célokat nem szabad megváltoztatni, marad tehát az eredeti program: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal 2020-ra.
Megállapodtak abban is, hogy az ilyenkor szokásos többségi döntés helyett teljes egyetértéssel, konszenzussal kell elfogadni a végső megállapodást, azaz bármelyik tagország vétójoggal bír.
A jelenlegi tervek ellen mások mellett a közép- és kelet-európai országoknak is számos kifogásuk van, elsősorban az, hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentésénél nem veszik figyelembe a rendszerváltás idején és óta tett - más uniós tagállamokénál jóval nagyobb - erőfeszítéseiket és eredményeiket.
A vitában Magyarország, Lengyelország, a három balti állam, valamint Bulgária és Románia képviselői megismételték: a súlyos gazdasági és pénzügyi bizonytalanságok idején fontosnak tartják, hogy az uniós klímavédelmi és energiapolitika egyszerre vegye figyelembe a környezetvédelmi célkitűzéseket és a fenntartható gazdasági növekedés szükségességét.
MTI/Menedzsment Fórum
