Nem akarunk Málta sorsára jutni, és baj az alacsony infláció is
Giró-Szász András kormányszóvivő és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján pótlólagos intézkedéseket jelentett be, melyek egy része a költségvetést, egy része pedig az adózás területét érinti. Giró-Szász mellett Varga is hangsúlyozta, hogy ezeknek az intézkedéseknek elsősorban az az oka, hogy a kormány szeretné teljesen bebiztosítani magát a túlzott deficiteljárás megszüntetése kapcsán. Nem szeretnék ugyanis, hogy Magyarország Málta sorsára jusson. Mint ismert ugyanis, az ország ellen tavaly decemberben mondták ki a kedvező ítéletet a pénzügyminiszterek, majd idén májusban ismét visszakerült Málta az eljárás alá a 3,3 százalékos hiány miatt.
Másfelől bár az alacsony infláció több szektor számára rendkívül kedvező, vannak, akik számára nem az, és ilyen például a költségvetés is. Tavaly decemberben még 5,2 százalékos idei inflációval tervezték és fogadták el a költségvetést. Ennek mértékét az áprilisi konvergenciaprogramban bár 3,1 százalékosra korrigálták, a folyamatok arra utalnak, hogy annak mértéke még ennél is alacsonyabb lehet. Ennek hatása pedig megmutatkozik a fogyasztási típusú adóbevételeknél, így a tervezettől elmaradhat az áfából, a jövedéki adóból és a tranzakciós illetékből származó bevételek - magyarázta Varga. Hozzátette: mi viszont csak ez utóbbihoz nyúltunk hozzá.
Adóemelés, adókiterjesztés
Ahogy azt már a kormány elé terjesztett törvényjavaslat alapján megírtuk a sajtótájékoztató előtt, a kormány az átutalásoknál az eddigi 0,2 százalékos mértéket 0,3 százalékra emelné, miközben a 6000 forintos plafont megtartaná. Ugyanakkor készpénzfelvételnél a jelenlegi 0,3 százalékot 0,6 százalékra emelnék a 6000 forintos plafon eltörlésével. Azt hangsúlyozta ugyanakkor a miniszter, hogy a módosításról a Bankszövetség képviselőivel történő egyeztetést követően döntöttek. Emellett a távközlési adó 2-ről 3 forintra emelkedik a vállalkozások esetében, a felső határ pedig 2500-ról 5000 forintra, a bányajáradék mértékét pedig a jelenlegi 12-ről 16 százalékra növelik. Az egészségügyi hozzájárulás fizetését pedig a kamatokra is kiterjesztenék.
Varga kiemelte, hogy az idei költségvetésben a tranzakciós illetékből 301 milliárd forint bevételt reméltek, ám május végéig mindössze 52 milliárd folyt be. Ez azt is jelenti, hogy az időarányos 42 százalék helyett a bevétel 17 százaléka folyt a büdzsébe eddig.
Az új intézkedések augusztus elsejével léphetnének életbe, arra viszont nem számít a miniszter, hogy ez (tranzakciós adó) áthárításra kerülne, mivel nagyon komoly versenyhelyzet van a bankok között. Ez pedig azt indukálja, hogy ezek a költségek nem háríthatók át.
Mindemellett a kormány a fuvarozókkal történő korábbi megállapodás értelmében állami garanciát ad az e-útdíj befizetéséhez felvett hitelhez. Egyrészt emiatt kerül sor a költségvetési törvény módosítására is. Másrészt pedig a túlzott deficiteljárás megszüntetése érdekében meghozott háromlépcsős Varga-csomag második pontjához, az egyszeri beruházások állami vagyongazdálkodásból befolyt bevételekkel történő finanszírozásához, létrehozzák a Beruházási Alapot is.
Újságírói kérdésre elmondta: a reklámadóról még nem döntött a parlament, mivel a költségvetési törvény módosításába belefoglalják az ebből származó bevételt, számolnak azzal. "Nekünk terveznünk kell ezzel, idén 5-6 milliárd folyhat be belőle számításaink szerint, de még nincs döntés" - hangsúlyozta Varga.
Nem lett volna szükség rájuk?
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az intézkedésekre nem lett volna szükség, mivel a májusig az éves költségvetési hiányterv 63,5 százaléka teljesült, ami nem mutat jelentősebb elmaradást a korábbi évekehez viszonyítva, annak ellenére, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték esetében valóban keletkeztek elmaradások, azonban ennek fedezésére a kormány már elrendelt zárolást a tartalékokból.
A szakember szerint az eredeti hiányterv potlólagos intézkedések nélkül is teljesíthetó lett volna, ezért a korábban elrendelt költségvetési zárolások az év második felében akár feloldásra is kerülhetnek, az eddigi intézkedések fenntartásával pedig a hiány a tervezettnél alacsonyabb is lehet. A most bejelentett intézkedések ugyanakkor eloszlathatják azt a reményt, hogy a túlzott deficit eljárás megszüntetését követően a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válik azáltal, hogy a költségvetés tarthatósága elvileg nem követeli meg egyes adónemek és illetékek emelését, vagy újabbak kivetését.
Székely Sarolta
mfor.hu
