4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Mialatt a KSH szerint tavaly némiképp zárult az olló a leggazdagabb és legszegényebb háztartások fogyasztása tekintetében, még mindig rémisztő számokat kapunk.

A hazai szegénység csökkenésének egy újabb bizonyítékával állt elő a KSH: míg az alsó két jövedelmi ötöd fogyasztási kiadásai 5 százalékkal nőttek, a felső két ötödé csökkent. Ezzel némiképp zárult a társadalmi olló, amely – depriváció 3 százalékpontos csökkenésével együtt – nagyon jó hír. Ezzel együtt még mindig elképesztően nagy a szakadék a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, ráadásul a fogyasztás szerkezetében is vannak nagyon kedvezőtlen számok.

Tavaly a legszegényebb ötödben 36 468 forint volt az egy főre eső havi fogyasztás, míg a leggazdagabbaknál 124 146. Ez azt jelenti, hogy 3,4-szer több pénz jutott fogyasztásra a top 20 százalékban.

Szerk.: vélhetően még ennél is sokkal riasztóbb számokat kapnánk, ha nem 5, hanem 10 részre osztanánk a társadalmat a fogyasztás tekintetében.

A teljes társadalmat nézve a fogyasztás egyébként 2,7 százalékkal nőtt és 68 609 forintra emelkedett hó/fő. Ezen belül a községekben 58 551, a városokban 60 755, a megyei jogú városokban 76 893, Budapesten pedig 90 908 forint volt ez a szám.

Ki mit eszik?

A fogyasztás szerkezetét tekintve is nagyon kedvezőtlenül alakulnak az adatok. Ha összeadjuk az élelmiszerek, a lakásfenntartás és a közlekedés kiadásainak százalékos arányát, akkor kiderül, hogy a legszegényebbek az amúgy is szűkös forrásaik kétharmadát fordítják ezekre, míg a legmódosabbak alig több mint felét.

Ráadásul a számok mögött közel nem ugyan olyan minőségű javak állnak. Ha például csak az élelmiszereket nézzük, akkor a felső kvintilis 24 079 forintos egy főre vetített költsége kicsivel több, mint a duplája a legszegényebb ötöd 11 509 forintjának, de az egyes élelmiszer fajták kilogrammban kifejezett fogyasztása nem követi ezt. Például cereáliákból (péksütemények, gabonafélék) ugyan annyit, havi több, mint 6 kg-ot fogyasztanak, burgonyából pedig egyaránt 2,4-et. A cukor- és zsírfogyasztás mindössze negyedével magasabb a gazdagoknál. Zöldségekből ugyanakkor pont kétszer annyit, majdnem 5 kg-ot esznek, a gyümölcs, illetve a sajt és egyéb tejtermék-fogyasztás pedig 160 százalékkal haladja meg az alsó ötödét.

Ezek mögött az adatok mögött pedig nyilván ott van még a minőség is, hiszen hiába esznek a jómódúak „csak” 45 százalékkal több húst és halat, az vélhetően nem csirkefarhátat jelent, míg a szegényebben 3,7 kg-ja nem lazacot.

Cigi, pia minden mennyiségben

Bár a szeszesitalok és dohányáruk fogyasztása a 4. kvintilist leszámítva csökkent még mindig azt lehet tapasztalni, hogy a legszegényebbek körében a legmagasabb ennek a körnek az aránya a teljes költésen belül. Míg ők 1648 forintot költenek élvezeti cikkekre fejenként havonta, a felső ötöd 3720-at, ami 4,5, illetve 3 százalékot jelent. Érdekes egyébként, hogy a 2. és 3. ötödnél, akik szintén nem mondhatók túl jómódúnak, ez az arány szintén 3 százalék körüli, vagyis az  arányaiban kiugró fogyasztás csak a legszegényebbeket érinti.

(Szerk.: akiben esetleg felmerül a kérdés, hogy a dohány-kiskereskedelmi forgalom mégis hogyan nőt kétszámjegyű mértékben: itt teljesen más önbevallásos módszertan szerint mér a KSH, tavalyelőtt volt egy komoly váltás a trafikok megjelenésével, ami sok számot módosított és közben nagy mértékben nőtt a feketekereskedelem is.)

Ez a szám ugyanakkor akkor válik nagyon riasztóvá, ha megnézzük, hogy a legszegényebbek mennyit költenek ruhára és cipőre. A havi költés ugyanis fejenként 877 forint, ami fele annak, amit elisznak és elszívnak. A többiek esetében ez az arány körülbelül 1, a leggazdagabbaknál kicsit jobb.

Ezzel szemben a kultúra…

A kultúrafogyasztással és a szórakozással kapcsolatban egyértelmű a trend, hogy minél jobb módú valaki, annál többet költ, nem csak nominálisan, hanem arányaiban is. A legszegényebbek például 1394 forintot fejenként havonta, amely 3,8 százaléknak felel meg, míg a leggazdagabbak 10 247-et, ami pedig már 8,3 százalékot tesz ki.

A kultúrával kapcsolatban van még egy érdekes megállapítás: a felső ötöd fogyasztásának csökkenésében ugyanis komoly szerepet játszik, hogy 2013-hoz viszonyítva 8,7 százalékkal kevesebbet költenek erre a területre (emellett utazásra és ruhára is).

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!