A Schweiz am Sonntag című, vasárnaponként megjelenő újságnak adott nyilatkozatában Mark Branson úgy fogalmazott: lehetséges, hogy az alacsony kamatlábak nem évekig, hanem évtizedekig is kitartanak, mint az Japánban is megtörtént. A bankoknak és biztosítóknak képeseknek kell lenniük túlélni egy ilyen helyzetet - tette hozzá.
A svájci jegybank (SNB) tavaly decemberben döntött úgy, hogy a frank felértékelődésének megakadályozására január 22-től - az 1970-es évek óta először - negatív kamatot vezet be a kereskedelmi bankok nála elhelyezett, 10 millió frank feletti látra szóló betéteire. Az intézkedés vonatkozott az értékpapír-kereskedelmi tevékenységet végző cégekre és a biztosító társaságokra is. A svájci jegybank irányadó kamatlába immár mínusz 0,25 százalék és mínusz 1,25 százalék közötti sávban ingadozhat, a látra szóló betétek kamata pedig mínusz 0,75 százalékon áll.
Idén január közepén az SNB ráadásul váratlanul eltörölte a svájci franknak az euróval szembeni 1,20-as árfolyamküszöbét, mondván, hogy fenntarthatatlan küzdeni ezen a szinten a menedékdevizának tekintett svájci fizetőeszköz túlértékelődése ellen. Ezt követően a frank robbanásszerűen erősödött az euróval és más devizákkal szemben is.
A negatív kamatlábak sokba kerülhetnek a kiterjedt svájci bankrendszernek és a biztosító társaságoknak, valamint negatív hatásai lehetnek a nyugdíj- és pénzpiaci alapokra.
"Egy ilyen környezet történelmileg kivételes. Minél hosszabb ideig tart, annál nehezebb lesz kilépni belőle, amikor a kamatok ismét vonzóvá válnak" - mondta Mark Branson. Kiemelte, hogy a jelenleg gazdasági környezet nagy feladat elé állítja a bankokat és a biztosítókat, de a svájci pénzügyi szektor jól felkészült a sokkok kezelésére.
MTI
