Az Orbán-kormány gazdaságpolitikai cikk-cakkjai között három dologhoz verbálisan kőkeményen ragaszkodtak a döntéshozók; a költségvetési hiány tartásához, az államadósság lefaragásához és a foglalkoztatás növeléséhez. A problémát csak az okozza, hogy az elsőre ésszerűnek gondolt kormányzati lépések következményeivel nem igazán foglalkoztak Matolcsy Györgyék, pedig ezeknek a többsége a fenti célok megvalósítása ellen "dolgozik". Ennek ellenére azt több piaci szereplő, köztük Simor András, az MNB elnöke is elismeri, hogy a kormány sziklaszilárdan ragaszkodik a hiány tartásához és ezen keresztül az adósságszint csökkenéséhez. Az alábbi cikkben azt foglaljuk össze, hogy a fenti célokat mennyire sikerült elérni a második Orbán kormány első teljes évében.
Szerencsére az idei nem volt választási év, így nem voltak évközbeni jelentős adóváltozások (kivéve novembert, amikor már muszáj volt a jövedéki adókat emelni), nem voltak egymásra "acsarkodó" pénzügyminiszterek, és a tavaly nagyon aktív 29 közgazdász is új feladatokkal foglalta el magát. Sajnos, nem volt Költségvetési Tanács sem (vagyis volt, de az nem készített, mert nem is készíthetett a három főből álló testület olyan elemzéseket, amely egy-egy kormányzati döntés közép-és hosszútávú hatásait is elemezte volna).
Az év számokban
Rosszul indult az év, hiszen jelentős részben az szja-kiengedés miatt az előző két év szufficites januárjával szemben 122,8 milliárdos hiányt halmoztunk fel az első hónapban, ami az éves pénzforgalmi hiánycél (eredetileg 687,37 milliárd) 18 százaléka lett. Ráadásul az NGM az első havi adatokat tartalmazó sajtóközleményében ritka nagy ziccert adott az ellenzéknek (és BK-nak, lásd: Töröljük ki az elmúlt nyolc évet a magyar történelemből?), hiszen kijelentette, "Az első havi pénzforgalmi hiány - amely az éves várakozás 18 százaléka - az elmúlt 12 év egyik legalacsonyabb januári hiányadatát mutatja." Ezzel szemben a 2011-es nyitány 2007 óta a legrosszabb évkezdet volt.
Azt, hogy valami nem teljesen úgy alakul, ahogy azt a másfél hónappal korábban, decemberben elfogadott költségvetésben megálmodták (3 százalékos GDP-növekedés és 3,5 százalékos infláció mellett 13 151,2 milliárdos bevételi, 13 838,6 millárdos kiadási főösszeg, 687,37 milliárd hiány), Matolcsy György is gyorsan felismerte és még a januári adat közlése előtt bejelentette, hogy 250 milliárdos tartalékalap létrehozását javasolja a miniszterelnöknek annak érdekében, hogy az európai pénzügyi rendszer hullámveréseitől a büdzsét megvédje. Aztán augusztusban, amikor Olaszországra is átterjedt a fertőzés, kiderült, hogy ennek az összegnek a zárolása kevés lesz és újabb 100 milliárdos megszorításra van szükség. De előtte még a Mol 21,2 százalékos megvásárlása miatt módosítani kellett az idei költségvetési törvényt. Az eredetileg 687,4 milliárd forintra tervezett hiány 1184,2 milliárdra nőtt.
Augusztusban tehát elérte az európai válság Olaszországot is, ráadásul a beszerzési menedzserindexek Kínától Európán át Amerikáig jelentősebben visszaestek, ami a várható gazdasági növekedés jelentős mérséklődését vetítette előre. Bár az USA-ban azóta vannak biztató jelek, de Európa egyre mélyebbre süllyedt az adósságválságban, ami természetesen a 2011-es (és 2012-es) magyar növekedést is jelentősen csökkentette. Vagyis a költségvetésben tervezett 3 százalékos GDP-növekedés (amely egyébként annak elfogadásakor összhangban volt a piaci elemzők, sőt az MNB várakozásával is) várhatóan 1,5 százalék lesz ténylegesen. Emiatt pedig a kormány számításai szerint 100 milliárdos lyuk keletkezett a költségvetésben. Matolcsyék ezért szeptember elején a jövedéki adó (cigaretta, gázolaj) és a játékadó emelését jelentették be az év utolsó két hónapjára, amitől 10 milliárdos pluszbevételt remélnek. Emellett 10 milliárdos osztalékbevételre számítanak a magánnyugdíjpénztári portfólióban lévő külföldi részvények után, valamint 40 milliárd forintot fognak az állam működési megtakarításain, valamint 40 milliárd pluszt ígért be a NAV azzal, hogy hatékonyabban szedi be az adókat.
A költségvetési számokon azonban nem ezek a tételek dobtak nagyot, hanem az októberben és novemberben "megérkező" magánnyugdíj-pénzek. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból összesen 528 milliárd forintot tervezett be a kormány a folyó kiadások fedezésére, amelyet részben a központi költségvetésben, részben a társadalombiztosítás (nyugdíjalapban) pénzügyi alapjaiban számolt el. A hiány mértéke így az éves tervnek októberben a 112,1, novemberben pedig a 82 százaléka lett. Ez utóbbi számhoz az is kellett, hogy a Mol-vásárlás után a kormány újra megemelje a pénzforgalmi hiánycélt, ezúttal 330 milliárddal 1517 milliárdra. Az ok pedig a megyei önkormányzatok, illetve a MÁV egyes adósságainak átvállalása, valamint az MFB tőkeemelése volt.
Bár a hiánycél 2006 óta a legmagasabb, ettől függetlenül az uniós elszámolású ESA-alapú többlet év végén a bruttó hazai termék (GDP) 2,8-3 százaléka lehet a nyugdíjpénztári vagyon átvételének egyszeri hatása miatt.
Ugyan a decemberi számok egyelőre nem ismertek, elemzők szerint az év végi adóbevételek miatt nagy negatív meglepetés nem várható, már csak azért sem, mert Matolcsy javaslatára december 13-án még 13 milliárd forintot zároltak a 2011-es költségvetés alkotmányos és médiatartalékából a hiánycél tartása érdekében. Az elemzők ugyanakkor arra felhívják a figyelmet, hogy a kormány eddig még nem számolta el azt a 270 milliárd forintnyi áfát, amelyet az Európai Bíróság döntése alapján vissza kell utalnia a cégeknek.
Államadósság
Az Orbán-kormány kommunikációjának talán legerősebb eleme volt az idei évben az államadósság csökkentésének ígérete. A kabinet arra számított, hogy a hozzá visszakerülő és a folyó kiadások finanszírozására fel nem használt magánnyugdíjpénztári pénzek jelentős részét államadósság-csökkentésre fordítja. Az NGM februárban még úgy számolt, hogy 7-8 százalékponttal is csökkenthet az államadósság, aminek a fele azonnal realizálható, amikor az állampapírokat bevonják. Júniusban aztán 1340 milliárd forintnyi bevont állampapírnak köszönhetően jelentősen csökkent a központi költségvetés adóssága. Sőt, Orbán Viktor szeptember elején még azt jövendölte, hogy ősz végére újabb 4 százalékponttal, 77-ről 73 százalékra csökkenhet az államadósság mértéke.
A kormány és persze az ország pechje, hogy a magyar államadósság közel 50 százaléka devizaalapú, így a szeptemberben megindult forintesés - amiben a kormány gazdaságpolitikai cikk-cakkjai, de különösképpen a kedvezményes árfolyamú devizahitel végtörlesztési lehetősége vaskos szerepet játszottak – úgy megnövelte a GDP-hez viszonyított államadósság szintünket, hogy szeptember végén az több volt, mint 2010 végén.
Persze ebben jelentős szerepet játszott az is, hogy az ÁKK, amely bár augusztus elején követett el hibákat (lásd: Nagy volt a mellény, a végén koppant az ÁKK), de a gazdasági kormányzás többi szereplőjéhez viszonyítva szinte tökéletes teljesítményt nyújtott, már tavasszal biztosította az ősszel lejáró devizaadósságunk újrafinanszírozását. Így nyár elején, illetve különösen ősszel nem jelentett gondot azok visszafizetése. A november végén az EB-nek visszafizetett és decemberben elszámolt 2 milliárd euró "könyvelése" után az NGM azonnal - nem várva meg az MNB negyedéves adatait - közleményt adott ki, mely szerint a GDP-hez viszonyítva 79,7 százalékra csökkent hazánk adóssága.
mfor.hu
