A tegnap közölt részletes GDP-adatok kapcsán azért "sopánkodtunk" (Siralmas részletek - ezért nem érzünk semmit a jó GDP-adatból), mert bár annak 0,7 százalékos mértéke (negyedéves összevetésben) európai szinten is kimagasló, de szerkezete elkeserítő. Egyedül ugyanis a mezőgazdaság 27 százalékos növekedésének köszönhettük a gazdasági növekedést. Ráadásul az agrárium az időjárás miatt meglehetősen nagy "szerencsejátékos", hol kiugró pluszt, hol nagyon fájdalmas mínuszt tud "összehozni". Most szerencsére a kedvezőbb forgatókönyvet kaptuk – köszönhetően a tavalyi alacsony bázisnak -, de ahogy az ábrán is láthatjuk, Fortuna keze ritkán segít be ilyen mértékben.
Bár a mezőgazdaság a teljes GDP-nek csak a 3 százalék tesz ki, egy ilyen mértékű kiugrás már a teljes gazdasági teljesítményben is 0,8 százalék körüli pluszt jelent. Így ha változatlan szinten maradt volna az agrárium, akkor bizony továbbra is recesszióban lennénk. Az ipar, a szolgáltatások, a GDP végső felhasználói oldalán pedig a nettó export, illetve a készletváltozáson kívül minden tényező (háztartások fogyasztása, közösségi fogyasztás, beruházás) mínuszos volt. Na, ez az elkeserítő állapot változhat most meg, ha az áprilisi adatok nem egyszeri, kiugró értékeknek bizonyulnak.
Éves kimutatásban is pluszban az ipar
Az ipar ugyanis már éves összevetésben is nőni tudott áprilisban, ilyenre pedig legutóbb szeptemberben volt példa. Biztató az is, hogy április havi összevetésben immár a negyedik bővülést mutatja megszakítás nélkül. Az ipari teljesítményt rövid távon tovább fűtheti az Audi győri üzemének júniusi elindítása, illetve a Mercedes és az Opel kapacitásainak felfutása. Az év negyedik negyedévében pedig a nagyon gyenge tavalyi bázishatások is segíthetnek.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a márciusi statisztika szerint folyamatosan zsugorodik a rendelésállomány bővülése, ami pedig, ha a folyamat nem fordul, akkor előbb-utóbb az ipari termelés stagnálásához, majd csökkenéséhez fog vezetni.
Végre nem csak raktárra és külföldre termeltünk?
Szintén a tegnapi részletes GDP-adatokból lehet kiolvasni azt is, hogy a gazdaság által megtermelt többlet javak teljesen készletre, illetve külföldre kerültek. Talán most már ez is meg fog változni. Ráadásul nem azért mert a nettó export visszaesne, hiszen – igaz, elsősorban bázishatásnak köszönhetően – a külkereskedelmi többlet egy év alatt 60 százalékkal nőtt, hanem mert hosszú idők óta végre a kiskereskedelmünk is lábra kapott. Az is igaz, hogy ebben is sok tényező szerencsés összjátékára volt szükség, de a közeljövőbe (idei év, jövő év) mutató tendenciák alapján a belső fogyasztásunk is végre pozitív tartományban ragadhat.
Szintén pozitív adat, hogy a növekedési fordulatot – már ha tényleg az lesz - nem külső forrásokból finanszírozza az ország (na persze a hatalmas EU-pénzek nélkül biztosan nem menne), hanem belsőkből, hiszen mind a külső, mind a belső egyensúlyunk rendben van. Az államháztartás központi alrendszerének tegnapi számai alapján a májusi hiány 4 éve a legalacsonyabb lett.
szp
mfor.hu
