Az adótanácsadással kiemelten foglalkozó cég már tavaly decemberben megkezdte az adózási és adminisztratív rendelkezések könnyítését szolgáló, egy-kétéves távra szóló javaslatcsomag kidolgozását, amelynek néhány elemét már a Pénzügyminisztérium elé tették.
Javaslataik három területre koncentrálnak, így a likviditás megőrzésére, a beruházási kedv élénkítésére, valamint a munkahelyek megőrzésére. A változtátatások gyakorlatba ültetésének nem előfeltétele a számottevő jogalkotói munka, így azok már június 1-jén hatályba léphetnek, a költségvetésben pedig legtöbb elemükben semmilyen tehertételt nem jelentenének.
A válság elmúlik, a cégek maradnak
"Habár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy nyilatkozott az elmúlt év végén, hogy a szándék megvan az adócsökkentésre, de hiányzik a mozgástér, adótanácsadóként azt gondoljuk, hogy amennyiben a vállalkozások képtelenek talpon maradni, akkor mindig hiányozni fog a mozgástér" – mutatott rá Erdős Gabriella, a PwC cégtársa. Az adószakértők javaslataikkal azt kívánják elősegíteni, hogy a válság elmúltával az egyes vállalkozások kedvező versenypozícióba legyenek.
„A cégek likviditásának megőrzése érdekében olyan ideiglenes, előre meghatározott időtartamra érvényes változásokat fogalmazunk meg, amelyek lehetővé teszik, hogy az adófizetést a pénz megérkezéséig el lehessen halasztani, míg a recesszió időszakában keletkezett veszteségeket mindhárom jövedelemadó nemben, vagyis a társasági adóban, a különadóban és a helyi iparűzési adóban el lehessen határolni” – hangsúlyozta Erdős Gabriella.
Fontosnak tartja az adószakértő továbbá, hogy a hosszú ideje be nem folyt bevétel után megfizetett áfa ideiglenesen levonható legyen az adós áfa-levonási lehetőségének korlátozása mellett. A megváltozott helyzetre tekintettel az adótanácsadók javasolják az ésszerű gazdálkodás követelményének pontosítását, hiszen az, ami egy-két évvel ezelőtt ésszerűnek, elvárhatónak bizonyult, korántsem biztos, hogy 2009-ben is az.
Ascsillán Endre, a PwC EU-tanácsadással foglalkozó vezető menedzsere hozzátette, hogy noha dicséretes kezdeményezésnek tartja a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által elindított mikrohitel-programokat, a hazai foglalkoztatásban kulcsszerepet betöltő középvállalkozásoknak még ma is korlátozottak a hitelfelvételi lehetőségeik, márpedig megfelelő önrész híján a támogatások is elmaradnak.
Leépítés helyett átképzés kellene
A beruházások tekintetében pedig amellett érvel az adószakértő, hogy – mintegy 10-15 százalékkal - növelni kellene az uniós pályázatokon elnyerhető támogatások nagyságrendjét, akár átcsoportosításokkal is, mint ahogy erről már kormánydöntésdöntés is született. Emellett átmeneti, részleges mentességet kellene biztosítani a Támogatási Szerződésben vállalt olyan kötelezettségek alól, mint például az évi 15 százalékos árbevétel-növekmény vagy a munkaerő megtartásának ígérete. De ugyanilyen fontos lépés lenne a támogatások elérhetőségének felgyorsítása, ennek keretében pedig az erről szóló döntések mielőbbi meghozatala, tette hozzá Ascsillán Endre.
A fejlesztési tartalékból megvalósítandó beruházásra előírt 4 éves időtartamot is meghosszabbítanák az adószakértők, emellet indokoltnak tartják az 500 millió forintos összeghatár megemelését is.
Erdős Gabriella a munkahelyek megtartása kapcsán kifejtette, hogy a leépítés helyett a munkáltatók átképzésére, a részmunkaidős foglalkoztatásra, valamint - ahol ez lehetséges – a műszakok számának csökkentésére kell helyezni a hangsúlyt, átmeneti tb-csökkentéssel egybekötve. Utóbbinak mértékéről azonban egyelőre nincs konkrét elképzelés.
A szakértők javaslataikat úgy foglalták össze, hogy a jelenlegi gazdaság helyzet nem csupán nehézséget, hanem számos lehetőséget is magában rejthet azok számára, akik a kedvezőtlenebb körülmények ellenére is innovatívak tudnak maradni.
Simon Rita
