A piackutató intézet május 26. és 28. között, a legalább 50 főt foglalkoztató magyarországi vállalkozások körében végzett telefonos kutatást, a vizsgált vállalati kört az árbevétel, a gazdasági ágazat és az alkalmazottak száma szerint reprezentáló, 319 céget tartalmazó mintán.
A kutatás szerint jelenleg a közepes és nagyvállalatok 93 százaléka ad valamilyen béren kívüli juttatást alkalmazottainak, 30 százalék cafeteria rendszer keretében, 63 százalék azon kívül.
A természetbeni juttatásokat cafeteria rendszerben adó vállalatok körében közel kétszer akkora az egy alkalmazottra jutó, béren kívüli juttatásokra fordított átlagos éves keretösszeg (205 ezer forint), mint a cafeteria rendszer nélkül juttatásokat adó vállalatoknál (104 ezer forint).
A juttatások tervezett megadóztatása a kutatás szerint jelentős változásokat eredményezne a vállalatok gyakorlatában.
Az eddig béren kívüli juttatásokat adó vállalkozások relatív többsége, 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi keretösszegből fizetné ki a juttatások adó- illetve járulékterheit is.
A vállalkozások egyötöde (18 százalék) még drasztikusabb módját választaná az új szabályokhoz való alkalmazkodásnak, és előreláthatóan megszüntetné a béren kívüli juttatásokat.
Csak minden tizedik vállalat vállalná magára az éves keretösszeget növelve részben, vagy egészben az új terheket, s a béren kívüli juttatásokat adó vállalatok 3 százaléka jelezte, hogy a megszüntetett juttatásokat béremeléssel váltaná ki.
Tízből három vállalat még nem döntötte el, hogyan reagálna a kormány által benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén.
A vállalatok többsége a tervek szerint kedvezményes adókörbe sorolt juttatásokat – a 32 százalékos adóval terhelt iskolakezdési támogatást, helyi utazási bérletet, meleg étkezési utalványt, üdülési csekket és képzési támogatást – sem kímélné.
Az ilyen juttatásokat cafeteria rendszeren kívül adó vállalatok 43 százaléka jelezte, hogy továbbra is adná ezeket, de többségük a korábbinál kisebb összegben. Az ilyen juttatásokat a korábbinál kisebb összegben, vagy egyáltalán nem adó vállalatok mindössze egytizede kompenzálná munkavállalóit béremeléssel.
A kormány által tervezett 32 százalékos adó esetén csak a cégek bő négytizede tartaná fenn ezeket a juttatásokat, valamivel alacsonyabb, 25 százalékos adóteher esetében pedig a felük döntene így. Ha az adó mértéke 17 százalék lenne, tízből hat vállalat továbbra is adná dolgozóinak ezeket a kedvezményes körbe sorolt béren kívüli juttatásokat, míg 10 százaléknyi adó esetében már tízből hét cég tartaná meg ezeket.
