Beruházási adókedvezményt azok a társaságok érvényesíthetnek, amelyek legalább három vagy tízmilliárd forint értékű, termékelőállítást szolgáló beruházást (jogszerző beruházást) valósítottak meg Magyarországon. Azon épület- és gépberuházás minősül ilyen beruházásnak, amelyet termék előállításához használnak és az üzemeltetés költsége a termék közvetlen költségei között megjelenik.
Az adóhatóság értelmezése szerint e feltétel azt jelenti, hogy a jogszerző beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközök teljes bekerülési értéke megjelenik az előállított termék közvetlen önköltségében. A PwC tapasztalatai szerint az APEH vizsgálata során külön figyelmet fordít arra, hogy a társaság önköltségszámítási szabályzatában vagy más számviteli dokumentumban megtalálható-e a jogszerző beruházás értékének meghatározásakor figyelembe vett eszközök értékcsökkenése.
Magyarország uniós csatlakozása után az összes adókedvezményt át kellett alakítani az Európai Unió versenytilalmi követelményeinek megfelelően. A társasági adó alapján az adózó által igénybe vett beruházási adókedvezmény és a 2003-tól megítélt más állami támogatás (iparűzési adó kedvezmény és egyéb állami támogatás) jelenértékének összege nem haladhatja meg a 2005. december 31-éig üzembe helyezett egyes eszközök és más költségek jelenértékének meghatározott támogatási intenzitással számított összegét (a támogatási keretösszeget).
Az APEH - a beruházási volumentől függetlenül - minden esetben kéri az adózó által igénybe vehető beruházási adókedvezmény összegének, valamint a még rendelkezésre álló, eddig fel nem használt támogatási keretösszegnek a pontos, számszerű meghatározását - mutat rá az adóhatóság gyakorlatára a PwC.
