Az amerikai gazdasági lap cikkében rámutat: noha Egyiptom a legnépesebb arab állam, gazdasági teljesítménye viszonylag kicsi, az GDP-je tavaly 217 milliárd dollár volt. Az ott zajló események mégis érzékenyen érinthetik a világgazdaságot, mert az arab ország területén található a Szuezi-csatorna és itt halad át a szuezi-földközi-tengeri kőolaj-vezeték.
A Szuezi-csatornán halad át a világ tengeri kereskedelmének 8 százaléka, aminek meghatározó része a kőolaj-szállítás. Az útvonalon északi irányban napi 1 millió, déli irányba pedig 800 ezer hordó olaj és olajszármazék halad át. A csővezetéken 1,1 millió hordó nyersolaj halad át északi irányba. A zavargások ugyan mindeddig nem hátráltatták a forgalmat, ám a bizonytalanság folytatódása esetén az olajárak tartósan meghaladhatják a hordónkénti 100 dollárt, ami sok országban visszavetheti a gazdasági talpra állás folyamatát.
"A legfőbb aggodalom amiatt alakult ki, nehogy Szaúd-Arábiában is instabilitás, politikai problémák és zavargásokhoz kezdődjenek" - nyilatkozta a lapnak Tom Kloza, az Oil Price Information Service vezető olajügyi szakértője.
A J.P. Morgan elemzői szerint az olajár tartós, 10 százalékos növekedése negyed százalékponttal lassíthatja le a világ GDP-növekedését, amit erre a negyedévre eredetileg 3,6 százalékosra becsültek. "A zavargásoknak a közép-keleti és az észak-afrikai olajtermelőkre való átterjedése jelenti a legfőbb aggályt, ami hatással lehet a pénzügyi eszközök árára és a bizalomra" - hangzik a J.P. Morgan elemzése.
Az olajár-emelkedés olyan pillanatban érte az amerikai gazdaságot, amikor sokan abban reménykedtek, hogy a tartós növekedés csökkenti a munkanélküliségi rátát. Több európai ország gazdasága lassabb ütemben fejlődik, vagy a pénzügyi válság elhúzódó hatása miatt tovább zsugorodik.
A Szuezi-csatorna lezárása 10 nappal hosszabbítaná meg az Egyesült Államokba irányuló közép-keleti olajszállítások időtartamát, az Észak-Európába tartó tranzit pedig 18 nappal hosszabbodna meg. Az egyiptomi olajkészletek elhanyagolhatóak, ám az ország jelentős földgáz-exportőr. A gáz nagy részét, cseppfolyósított formában az Egyesült Államok vásárolja meg. A gázmezők kiaknázásában mindeddig nem mutatkozott fennakadás, ám a nemzetközi olajtársaságok bezárták kairói irodáikat.
Egyiptom emellett a világ legnagyobb búzaimportőre és egyik legjelentősebb gyapot-exportőre. A chicagói tőzsdén pénteken 2 százalékkal esett vissza a búza ára a kairói rendszerváltástól való félelem miatt, ami az amerikai termelőket sújtja. Az egyiptomi állami gabonafelvásárló vállalat ugyanakkor vasárnap bejelentette, hogy nem tervez változásokat a megrendelésekben.
Ha az egyiptomi gyapotkivitelben fennakadások mutatkoznak majd, az tovább emeli a textilipari alapanyag másfél évszázados rekordokat döntögető árát. A politikai bizonytalanság távol tarthatja az országtól a befektetőket is.
MTI
