5p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az államháztartás központi alrendszerének 2015-ös előzetes hiánya 1218,6 milliárd forint, 326,2 milliárd forinttal magasabb a 892,4 milliárd forintos törvényi előirányzatnál. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtöki jelentése a Magyarországnak jogosan járó uniós bevételek mintegy 560 milliárd forintos elmaradásával magyarázta a magasabb deficitet.

A hiányszám megegyezik a január elején publikált előzetes adattal, a tavalyi hiány 36 százalékkal haladta meg az előirányzatot. Az NGM azonban kiemeli: az elmaradt uniós bevételeket is figyelembe véve a pénzforgalmi hiány jelentősen kedvezőbb a költségvetési törvényben jóváhagyott összegnél.

Az uniós bevételek elmaradása az államháztartás eredményszemléletű, azaz az uniós módszertan szerinti egyenlegét nem befolyásolja, ezeket a költségvetés elszámolhatja - hangsúlyozta a tárca a jelentésben. Az előzetes pénzforgalmi bevételi és kiadási számadatok megerősítik, hogy alacsonyabb lehet a deficit a kitűzött 2,4 százalékos bruttó hazai termék- (GDP) arányos uniós módszertan szerinti hiánycélnál, a GDP 2 százaléka körül alakulhat - írták.

Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 1195,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 24,9 milliárd forintos deficittel, míg az elkülönített állami pénzalapok 2,2 milliárd forintos szufficittel zárták a tavalyi évet.

Az NGM kiemelte: az emelkedő béreknek, valamint a foglalkoztatás és a fogyasztás élénkülésének köszönhetően kiegyensúlyozott növekedési pályára állt a magyar gazdaság. A kedvező folyamatok eredményeként 2015-ben az államháztartás hiánya 2 százalék körül lesz, míg az államadósság szintje várhatóan 76 százalék alá csökken - áll a tárca jelentésében.

Pozitív hatással van a költségvetési folyamatokra, hogy a bruttó keresetek a tervezett 4,8 százalék helyett 6,2 százalékkal emelkedtek, míg a foglalkoztattak száma 563 ezerrel nőtt 2010 óta - írta az NGM. Kedvező hatása van az alacsony, nulla százalék körüli inflációnak, a pozitív külkereskedelmi mérlegnek és a tartósan alacsony olajáraknak is. A tárca kiemelte az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) és az online pénztárgépek bevezetését, aminek köszönhetően mintegy 550 milliárd forinttal haladták meg az adóbevételek az előirányzatokat.

A központi költségvetés 2015. évi bevételei mintegy 128 milliárd forinttal alacsonyabbak lettek az előző évinél, elsősorban az uniós bevételek elmaradása miatt. Több bevétel folyt be viszont az előző évhez képest - egyebek mellett - a társasági adóból, az általános forgalmi adóból (áfa), a személyi jövedelemadóból (szja). A bevételek mintegy 807 milliárd forinttal haladták meg a törvényi módosított előirányzatot.

A központi költségvetés 2015. évi kiadásai mintegy 251 milliárd forinttal haladták meg az 2014-est. Ennek oka a tárca szerint elsősorban az, hogy az előfinanszírozott uniós kifizetéseket a kormány a kedvezményezettek részére teljesítette, ami mintegy 570 milliárd forintos kiadásnövekedést jelentett. A központi költségvetés kiadásai a törvényi módosított előirányzatot csaknem 1162 milliárd forinttal haladták meg tavaly az NGM jelentése szerint.

A kamatkiadások 2015-ben 1205,8 milliárd forintot tettek ki, 140,1 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző évben. A kamatbevételekből 232,5 milliárd forint folyt be a büdzsébe, ami 102,0 milliárd forinttal marad alatta az előző évinek. A nettó kamatkiadás (973,3 milliárd forint) így összességében 38,1 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző évhez képest. A kamategyenleg a 2015. évi törvényi előirányzathoz viszonyítva is mintegy 14 milliárd forinttal kedvezőbb lett - írta az NGM.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások a 2015. évben 109,3 milliárd forintot tettek ki, ami 14,6 százalékkal alacsonyabb a 2014. évinél. Az eltérés legfőbb oka, hogy 2015. február 1-jével a devizahitel-adósok tartozásállományát forintosították.

A főbb adóbevételek a 2014. évhez viszonyítva 848 milliárd forinttal magasabban alakultak. A 2015. évben a költségvetésnek 5508,8 milliárd forint bruttó áfa-bevétele keletkezett, amely a 2014. évi bázisértéket (5140,9 milliárd forint) 367,9 milliárd forinttal (7,2 százalékkal) múlta felül.

Személyi jövedelemadóból 1688,6 milliárd forint bevétele volt a büdzsének tavaly, amely az 1772,7 milliárd forintos bruttó befizetés és a 84,1 milliárd forintos kiutalás egyenlege. Ez a bevétel a költségvetési előirányzatnál 3 százalékkal, a 2014. évi teljesítésnél 99,5 milliárd forinttal magasabb.

A jövedéki adóból származó bevétel 2015-ben 998,4 milliárd forintot tett ki, amely a módosított előirányzatot 46,9 milliárd forinttal (4,9 százalékkal) múlta felül. Ehhez elsősorban a dohánytermékek adójegy elvitele, valamint az üzemanyag-forgalom kedvezőbb alakulása járult hozzá.

A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadójából tavaly december végéig a központi költségvetésnek 149,6 milliárd forint bevétele származott, amely az előirányzatot 3,7 százalékkal, a 2014. évit 1,0 milliárd forinttal haladta meg. Pénzügyi tranzakciós illetékből 207,7 milliárd forint bevétele keletkezett a büdzsének tavaly, amely a költségvetési előirányzatot 0,7 százalékkal haladta meg, az előző évi teljesítéstől viszont 70,2 milliárd forinttal maradt el, a kincstári befizetések csökkenése miatt. A teljes körű adatok március végén, az Európai Uniónak hivatalosan megküldendő jelentéssel egyidejűleg válnak publikussá.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!