Most, hogy az infláció Magyarországon elmozdult a nulla közeli szintről, a növekedés pedig a kormány várakozásai szerint 4 százaléknál is gyorsabb lehet, fel van adva a lecke a Magyar Nemzeti Banknak, hogy a kamatpolitikájával mikor reagáljon a változó makrogazdasági környezetre.
Az áremelkedés üteme idén a jegybank szerint 2,6 százalékos lehet, amivel nagyjából egyetértenek a piaci elemzők. A kormány eddig kitartott az 1,6 százalékos inflációs előrejelzése mellett, de egyre több nyilatkozat utal arra, hogy a miniszterek szerint is 2 százalék feletti lehet az árromlás.
Vagyis közel kerülünk ahhoz a szinthez, amit a jegybank irányadónak tekint. A 3 középtávú inflációs cél egyfajta egészséges gazdasági környezetet jelent, olyan ideális keresleti-kínálati állapotot, amely a legjobb működési feltételeket nyújtja a gazdaság szereplőinek.
Matolcsy nagy egyetértésben van Orbán Viktor miniszterelnökkel
Az inflációs cél közelsége mellett a növekedés túlfűtöttségének veszélye is óvatosságra inthetné a jegybankot, de ettől a kényszerpályától azért még messze járunk. A 4 százalékos, illetve azt meghaladó bővülésre ma igen nagy szüksége van a magyar gazdaságnak, s ennek erős motorja lehet a belső fogyasztás berobbanása. A béremelések nyilvánvalóan lecsapódnak a fogyasztásban, vagyis végre nem csak a külkereskedelem ad támaszt a GDP-nek, hanem a lakosság költekezése is.
A növekedés miatt tehát biztos nem aggódnak a jegybankban, az inflációs környezet alakulása azonban gondolkodóba ejtheti a kamatszint meghatározásáért felelős szakértőket a monetáris tanácsban. Jelenleg 0,9 százalék az alapkamat, ami egy szinte deflációs időszakban alakult ki. Ha viszont bejön az MNB 2,6 százalékos becslése, de nem változik az alapkamat, akkor a pénzpiaci megtakarításaikon bukni fognak a kisbefektetők. Hiszen az infláció elviszi a hozamot.
Ebben a helyzetben logikus döntésnek tűnik a kamat emelése. Csakhogy erre nem készül a jegybank. Legutóbbi jelentésében a monetáris tanács a 0,9 százalékos kamat megtartása mellett érvelt: megítélésük szerint nem történt olyan fordulat a magyar gazdaságban, ami a pálya módosítását igényelné. Az áremelkedések is inkább bázishatásoknak tudhatók be.
A jegybank elnökének, Matolcsy Györgynek a belső bizalmi köréhez tartozó forrásunk is úgy látja, nincs még itt az ideje a kamatpolitika megváltozásának. Egyedül a FED-re (az amerikai jegybank szerepét betöltő intézményre) kell figyelni, úgyis az a meghatározó, ők mit csinálnak - mondta az mfor tudósítójának egy minapi rendezvényen. Ami azért érdekes megjegyzés, mert a magyar monetáris politika szempontjából az Európai Központi Bank (EKB) döntései a meghatározók, a monetáris tanács is ezt hangsúlyozta a legutóbbi jelentésében. Mint írták: "a FED a várakozásoknak megfelelően folytatta kamatemelési ciklusát, míg a hazai monetáris politika szempontjából leginkább meghatározó EKB továbbra is fenntartja laza monetáris politikai kondícióit."
Matolcsy egyik súgója szerint azonban a FED fontosabb, csak azt kell figyelni, ők hogyan döntenek. Ahogy a régi mondás tartja, ha Amerika tüsszent egyet, Európa megfázik.
Kérdés, a FED követése nem hozza-e előrébb a magyar kamat emelését, mintha csak az EKB-ra koncentrálna az MNB. Jelenleg 1 százalékon áll az amerikai kamatszint, úgy, hogy egészen 2015 végéig 0,25 százalék volt a ráta. Azóta tart a lassú kamatemelési ciklus. Eközben az EKB nulla százalékon tartja a kamatát, s ez az a kamatkörnyezet, amiben láthatóan komfortosan érzik magukat Matolcsyék.
Forrásunk arról is beszélt az mfor-nak, hogy érdemes volna új alapokra helyezni a kisvállalati garanciarendszert, egy új garanciaalapot elindítani, mert ma a magyar gazdaságnak nagy szüksége volna egy sokkal aktívabb kezersségvállalási modellre. Mint megjegyezte, ezt a funkciót a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nem tudja maradéktalanul betölteni, ezért nem is javasolná, hogy ennek bázisán épüljön újjá a garanciavállalás.
A Garantiqa legutóbbi, elérhető jelentése 2015-ről szól. E szerint az új és a prolongált kezességek összege 331 milliárd forint volt abban az évben, ami 17 százalékos növekedésnek felelt meg. A szerződések száma 830 darabbal emelkedett ebben az időszakban.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
