Az Európai Bizottság a felügyeleti díj és az adó esetében is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a meredeken progresszív kulcsok az uniós joggal, az egységes piaccal összeegyeztethetetlen tiltott állami támogatásban részesítik az alacsonyabb árbevételű vállalatokat.
A dohányipari vállatokra Magyarország 30 millió és 30 milliárd forint közötti nettó árbevétel esetén 0,2 százalék, 30 és 60 milliárd forint között 2,5 százalék, 60 milliárd forint fölött pedig 4,5 százalék adót vetett ki, de a bizottság hivatalos eljárást indított, melynek lezárultáig megtiltotta ezeknek a progresszív adókulcsoknak az alkalmazását.
Ugyanígy járt el a brüsszeli testület az élelmiszerláncokra kivetett felügyeleti díj esetében is, amelyet szintén az árbevétel alapján állapított meg a magyar szabályozás. A díj a boltláncok ellenőrzésével kapcsolatos hatósági tevékenységek finanszírozását hivatott szolgálni, s idén január 1-je előtt az árbevétel 0,1 százaléka volt. Az év elejétől viszont a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó üzletláncokra 0 és 6 százalék közötti díjat rótt ki az Országgyűlés; félmilliárd forint alatt nem kellett fizetni, a legmagasabb kulcs pedig 300 milliárd forintos bevétel után volt fizetendő.
Magyarország mindkét esetben azt kéri az uniós bíróságtól, hogy semmisítse meg az Európai Bizottság rendelkezéseit, melyekkel megtiltotta ezeknek a terheknek a beszedését.
MTI
