A gazdálkodó szervezetek és a lakosság bizalmi indexeiből számított összesített konjunktúra-mutató decemberi alacsony értéke a globális pénzügyi és gazdasági válság mélyülésével, a hazai gazdaságra gyakorolt negatív hatásával indokolható. A gazdaság szereplőinek gyenge üzleti várakozásai a kül- és belföldi piacok pangásával, a termelés lassulásával, a munkalehetőségek szűkülésével és a hitelek drágulásával áll összefüggésben. A lakossági várakozások jelentős visszaesése a háztartások pénzügyi-gazdasági helyzetének romlásának, valamint a munkanélküliség várható növekedésének a következménye, állapította meg elemzésében az Ecostat.
2008 utolsó negyedévében a gazdálkodó szervezetek körében végzett bizalmi felmérés eredményei erőteljesen változtak. Októberben mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalatok körében 6-7 százalékpontos bizalomvesztést mértünk. A havi indexek erőteljes visszaesése novemberben következett be, mindkét szektor konjunktúra-mutatója 15-20 százalékos csökkenéssel mélypontjára esett. Egy hónappal később, decemberben a TOP-100 csoportban pozitív irányú korrekció történt, a pénzügyi válság első sokkszerű hatását reálisabb helyzetértékelés követte. A hazai kis-és középvállalatoknál az üzleti várakozások novemberben erőteljesen csökkentek, decemberben ezen az alacsony szinten maradtak.
A hazai nagyvállalatok negyedik negyedévi konjunktúra-indexe 71,1 százalék, a korábbiaknál jóval alacsonyabb havi értékek átlaga. A kis- és középvállalatok negyedéves indexe 67,1 százalék, majdnem húsz százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévi mutatónál.
Az elmúlt három hónapban a nagyvállalatok konjunktúra-indexe a hazai gazdaság romló kilátásaival összhangban alacsony szinten ingadozott. A nagyvállalatok jelzése alapján 44 százalékuk termelése érdemben nem változott, teljesítménye bővüléséről egyötödük adott számot. A teljesítménye rövid távú jövőbeni változását három hónap átlagában 25 százalékuk növelhetőnek, 45 százalékuk viszont csökkenőnek ítéli, jelentős hónaponkénti ingadozás mellett. 2008 negyedik negyedévében a vállalatok háromnegyede készletszintjét az ilyenkor elfogadott volumenűnek értékeli. Átlag feletti készletállományt 16 százalékuk halmozott fel raktáraiban. A hazai nagyvállalatok megítélése szerint cégük fejlődését alapvetően a túlzott adóterhek, a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága és a kereslet csökkenés akadályozza.
Az elmúlt három hónap teljesítményéről nyilatkozva a kis- és középvállalatok szűkülő köre, legutóbb mintegy ötöde számolt be növekedésről, csökkenő teljesítményt átlagosan 36 százalékuk jelzett. A rövid távú termelési előrejelzés szerint bővüléssel számol a kkv-k mintegy 19 százaléka, 43 százalékuk viszont teljesítménye visszaesésétől tart. A vállalatok fejlődését hátráltató külső tényezők között a cégek a magas szintű adóterhelést, a bizonytalan gazdálkodási feltételeket és a gyenge fizetőképes keresletet jelölték meg.
A döntően belföldi piacokra termelő szektor vállalkozásainak mindössze 11 százaléka kalkulál bővülő kereslettel, csökkenést 43 százalékuk feltételez a hazai értékesítésben. A középvállalati kör 8-9 százaléka bízik az export kereslet élénkülésében, korábbi piacai beszűkülését 29 százalékuk vélelmezi.
