A Magyar Bankszövetség e-hírlevelében publikált elemzés szerint a bankrendszer mérlegfőösszegének csökkenése – amely éves szinten 2.300 milliárd forintot tett ki – eszközoldalon a hitelek, míg forrásoldalon meghatározóan a külföldi források állományának csökkenéséből adódott. A hitelállományon belül a nem pénzügyi vállatok bruttó hitelállománya 10 százalékkal, míg a háztartásoké 5 százalékkal esett vissza. Forrásoldalon a külföldi források 22 százalékkal, míg a hazai megtakarítások 1,5 százalékkal csökkentek.
A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek állománya egy év alatt 7,4 százalékkal csökkent; a hitelhez jutók száma 15 százalékkal, míg a folyósított hitelek összege 25 százalékkal mérséklődött.
A bruttó hitelállományra vetített értékvesztés állománya június végén 9,3 százalékot tett ki, a vállalati hitelek kockázati költsége egy év alatt 2,5 százalékponttal emelkedett, ami éves szinten 100 milliárd forintot meghaladó veszteséget okozott. A 90 napon túl lejárt hitelállomány 2011. június végére 13,6 százalékra nőtt (éves szinten 150 milliárd forinttal emelkedett).
A lakossági hitelek bruttó állománya egy év alatt közel 4,5 százalékkal, ezen belül a devizaalapú hiteleké 10 százalékkal esett vissza, miközben a forinthitelek állománya 7,3 százalékkal növekedett. Jelentősebb bővülés (8,5 százalék) csak a folyószámlahiteleknél volt, de ezek jelentős része hitelátstrukturáláshoz kapcsolódott. A szabad felhasználású jelzáloghitelek 2,6, míg a lakáscélú jelzáloghitelek 3,3 százalékkal csökkentek.
A háztartások bruttó hitelállományára vetítve az értékvesztés a 2010. első félévi 4,2 százalékról idén az első félév végére 5,8 százalékra emelkedett, vagyis egy év alatt a háztartások hiteleinek kockázati költsége 1,6 százalékponttal emelkedett, amelynek az eredményrontó hatása közel 100 milliárd forint volt.
A profitelváráshoz igazíthatják a bankok az értékvesztést
Az elemzés felhívja a figyelmet arra: közgazdaságilag nem indokolható különbségek vannak az egyes bankok megképzett értékvesztésének nagyságrendjei között; az sem zárható ki, hogy az értékvesztésképzés mértékét egyes bankoknál a jövedelemelvárás szintje is befolyásolta.
Az elemzés szerint a bankrendszeri szinten megképzett értékvesztési szint megfelelő voltának kérdését veti fel az is, hogy miközben a kockázati költség (megképzett értékvesztés) 1,5 százalékponttal emelkedett egy év alatt, addig a 90 napja nem teljesítő hitelek aránya 3,5 százalékponttal nőtt, s 2011 első félévének a végén már elérte a 11,6 százalékot.
A háztartási hitelállomány közel negyedét érintik valamilyen szintű fizetési problémák, ami a szerző szerint sem a végtörlesztéssel, sem az átmeneti alacsonyabb árfolyamszintű törlesztéssel nem oldható meg. A háztartások hiteleinek már több mint 10 százalékát átstrukturálták, ennek azonban egynegyede újra 90 napon túl lejárttá vált.
A bankrendszer devizakitettsége éves szinten 2.600 milliárd forinttal csökkent, ezzel a külföldi források aránya a mérlegfőösszegen belül 5 százalékponttal esett vissza, de még így is 26,4 százalékot tett ki idén félévkor. Az összesített hitel/betét mutató valamelyest javult, de még mindig magas, 146 százalék volt június végén. A bankrendszer saját tőkéje az elmúlt egy évben nem változott érdemben.
Kettészakadt a banki élmezőny
A bankrendszer első félévi adózott eredménye 141 milliárd forint, ami - figyelembe véve a bankadó időarányos 60 milliárd forintos összegét is – rendkívül jónak mondható. Ez 1,02 százalékos ROA (eszközarányos nyereség) és 11,2 százalékos ROE (tőkearányos nyereség) mutatót jelent, ami 2010 hasonló időszakához képest 0,17, illetve 1,5 százalékpontos javulást jelent.
A bankrendszer adózott eredményének közel 98 százalékát azonban az első tíz legnagyobb bank adja. A bankrendszer ugyanakkor a jövedelmezőség szempontjából kettészakadt: az első tíz bankból öt bank jövedelmezősége jónak mondató, ötnél pedig a veszteség jelentős tőkevesztéssel is járt. A két csoport közötti főbb különbség, hogy a veszteséges bankok alacsonyabb kamatkülönbözettel rendelkeznek, értékvesztésképzésük mértéke pedig magasabb volt - derül ki az elemzésből.
A bankrendszer tőkemegfelelése egy év alatt 1,2 százalékponttal, 13,77 százalékra emelkedett, ami szinte majdnem kizárólag a kockázattal súlyozott kitettségek csökkenésének köszönhető, a szavatoló tőke alig változott.
Ez a bankrendszeri tőkemegfelelési szint a júniusi adatok és az akkori feltételek között mindenképpen megfelelőnek minősíthető, ugyanakkor egyedi banki szinteken a veszteséges működés a belső tőkeképződést és a hitelezési aktivitás bővülését akadályozhatja. Ezeknél a bankoknál a bankadó az első fél évben 18 milliárd forinttal növelte a tőkevesztést, vagyis a befizetett bankadó harmadát a bankok nem tudták eredményből kigazdálkodni - mutat rá az elemzés.
MTI
