A magyar ipar elmarad az EU-átlagtól májusban

Makró Euró, euróövezet Európai Unió

2013. július 12. 10:37

Három havi növekedést követően májusban visszaesett az ipari termelés az euróövezetben és az EU-ban - közölte pénteken az EU hivatalos statisztikai hivatala, az Eurostat.

Májusban az euróövezet 17 tagállamában az előző havihoz képest 0,3 százalékkal, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 0,6 százalékkal csökkent az ipari termelést.

Az euróövezetben januárban 0,5 százalékkal csökkent, majd a következő három hónapban 0,3, 0,9 és 0,5 százalékkal nőtt az ipari termelés havi összehasonlításban.

Az EU-ban januárban 0,4 százalékkal csökkent, majd februártól áprilisig havi 0,2, 0,8 és 0,3 százalékkal nőtt az ipari termelés.

A tavaly májusival összevetve az euróövezetben 1,3 százalékkal, az EU-ban 1,6 százalékkal csökkent az ipari termelés.

Az ipari termelés legnagyobb mértékű csökkenését májusban havi összevetésben Romániában (10,7 százalék), Litvániában (6,3 százalék) és Svédországban (3,8 százalék) regisztrálták. Növekedést mértek Portugáliában (6,1 százalék), Lettországban (2,2 százalék) és Észtországban (2,0 százalék).

Éves összevetésben a legnagyobb csökkenés Írországban és Svédországban (egyaránt 7,7 százalék), Bulgáriában (6,0 százalék) és Finnországban (5,3 százalék) volt. Nagy növekedést Litvániában (21,6 százalék), Észtországban (6,3 százalék) és Portugáliában (4,5 százalék) regisztráltak.

Magyarországon a KSH adatai szerint 2,1 százalékkal csökkent májusban az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, az előző hónaphoz viszonyítva pedig 1,3 százalékos volt a csökkenés.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Mi lesz ebből? Harapófogóba kerültek Matolcsy Györgyék

Nem is az a kérdés, milyen döntést hoz a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden, hiszen szinte biztosra vehető, hogy marad a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat. Hanem az, hogy jövőre mi lesz. Rendkívüli bizonytalanság övezi ugyanis mind a külső, mind a belső gazdasági környezetet, kilátásokat. Például nem lehet tudni, mennyire hajtja végre választási ígéreteit Donald Trump. Mint ahogy azt sem, vajon az április végéig három helyen is megváltozó Monetáris Tanács változtat-e a kamatpolitikáján, amelyet három, egymással nehezen összeegyeztethető cél, nevezetesen a gazdasági növekedés serkentése, az infláció kordában tartása és a forintgyengülés megállítása mentén kell alakítania. Ezekről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.

Meglepő? Keveselljük a fizetésünket

A munkavállalók fele elégedetlen a fizetésével, a többségük egy éven belül munkahelyet váltana annak ellenére, hogy szűkültek a piaci lehetőségek.

Ebben a hidegben megfagytak az üzemanyagárak is

Nem változik a nagykereskedelmi ár, így a fogyasztói árban sem lesz nagy változás.

Jövőre sokkal óvatosabb lesz Nagy Márton, kérdés, ez elég-e

A 2024-eshez képest jelentősen emelte a jövő évi adóbevételi előirányzatokat a kormányzat a költségvetés tervezetében. Egy kivétel azonban akad: általános forgalmi adóból kevesebbet tervez beszedni. Az ok pofonegyszerű: már 2023-ban is ezermilliárddal maradt el ez a bevétel, és idén sem lesz jobb az áfakassza helyzete.

Magyar Péter egy lengyel diszkontáruházban járt, és előállt egy gazdaságpolitikai elképzeléssel

A Tisza Párt vezetője a lengyelországi Katowicében járt, és összevetette az ottani árakat a hazaiakkal. Fogyasztásélénkítő javaslatcsomaggal is előállt az ellenzéki vezető.

Kiderül a magyar pénztárcák legújabb „titka”

A jövő héten kamatdöntő ülést tart a jegybank, a Pénzügyminisztérium (PM) részletes tájékoztatót ad az államháztartás október végi helyzetéről, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig a szeptemberi kereseti és a harmadik negyedéves beruházási adatokat teszi közzé.

A nyugdíjasoknak is üzent Varga Mihály pénzügyminiszter

A jövő évi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése. A rezsivédelmi alapot megszüntetik, de a rezsicsökkentett árak maradnak. A rezsitámogatási intézkedések a különböző tárcák fejezeti költségvetésén keresztül biztosítottak maradnak az önkormányzatok, a vállalkozások és a családok számára is – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap reggel a közrádióban.

Hogyan szerepelt a forint hosszú távon? És az euró? Hát a dollár? Vagy éppen a zloty és a korona? – A hét ábrája

Hosszú távon nemcsak az euróval és a dollárrel szemben értékelődött le a forint, hanem a régiós versenytársai közül a lengyel zloty és a cseh korona is drágább lett.