A jövő héttől kezdődően minden devizahiteles ügyfél számára kézzelfoghatóvá válik, hogy a bankoknak vissza kell adniuk a tisztességtelen, egyoldalú szerződésmódosításból és az árfolyamrésből származó bevételüket - hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken sajtótájékoztatón, annak kapcsán, hogy a pénzügyi intézményeknek március elsejétől meg kell kezdeniük az elszámolást devizahiteles ügyfeleikkel.
Varga Mihály azt is felidézte, hogy az Alkotmánybíróság januári döntése kimondta azt is, hogy a bankok elszámoltatásáról szóló törvény összhangban van az alaptörvénnyel, ezért jogi kifogásokkal nem kerülhető meg a végrehajtása.
A miniszter szerint a devizaalapú fogyasztói jelzáloghitelek kivezetésével mintegy 3600 milliárd forint hitelt forintosítottak, amivel közel félmillió család otthonát védte meg a kormány a szélsőséges és előre nem kiszámítható árfolyam-változásoktól. A deviza- és forinthitelekkel kapcsolatos elszámolás a hitelintézeteknél 2,4 millió, a pénzügyi vállalkozások ügyfeleivel együtt 3 millió szerződést is érinthet. Ez hatalmas logisztikai és technikai feladatot jelent a pénzügyi intézményeknek, van olyan nagybank, ahol számításuk szerint 16 tonnát tesz ki az elszámoló levelek súlya. A bankok felkészültek a feladat végrehajtására, számos informatikai fejlesztést hajtottak végre annak érdekében, hogy az ügyfelek mielőbb megkaphassák a tájékoztatást - mondta a miniszter.
A jelzálogalapú devizahiteleseknek március 2. és április 30. között kell megkapniuk a pénzintézet tájékoztató levelét az elszámolás és a forintosítás részleteiről, míg a nem jelzálogalapú hitelek felvevői az elszámolásról kapnak majd tájékoztatást - ismertette Varga Mihály. Azok az ügyfelek, akik korábban éltek a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, márciusban kérhetik, hogy részükre a hitelező elszámolást készítsen. A többi esetben az elszámolás automatikus, nem szükséges az ügyfélnek kezdeményeznie.
Az első körben a devizahitelesek kapják meg a tájékoztató levelet, azok is, akiknek 2009 júniusa után járt le a kölcsönszerződésük. Az elszámolásról azok is kapnak értesítést, akiknek már felmondták a hitelét és nem a pénzintézetnek, hanem a követeléskezelő cégnek tartoznak, ők az utóbbiaktól kérhetik vissza a tisztességtelenül felszámított díjakat. Lezárt kölcsönszerződés esetén, ha az adósnak nincs fizetési számlaszáma az elszámolást végző banknál, be kell jelenteni a számlaszámot vagy nyilatkozni kell arról, hogy pénztári készpénzfizetés útján veszik át az összeget. Annak, aki április végéig nem kapja meg a levelet, bankjánál kell érdeklődnie.
A levelekből világosan ki kell derülnie, hogy az elszámolásból az ügyfélnek mennyi pénz jár vissza vagy mennyit írnak jóvá tartozásából. A jogszabály kötelezi a pénzügyi intézményeket arra, hogy a tájékoztató leveleket az átlagpolgár számára is érthetően fogalmazzák meg. A levélnek pontosan tartalmaznia kell, hogy az elszámolás után mennyi marad a hitelből, milyen kamattal, futamidővel és törlesztőrészlettel kell törleszteni a tartozást.
A lezárt hitelek esetében a visszafizetést pénzben, a még élő szerződések esetében pedig a törlesztőrészletek csökkentésével kell teljesíteni. A pénzügyi intézmények a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott képletek alapján számítják ki, hogy az egyes esetekben mennyi jóváírás jár az ügyfeleknek. A képletek helyes alkalmazását az MNB kötelessége és felelőssége ellenőrizni.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a devizahitelek rendkívül összetett, bonyolult pénzügyi termékek voltak, ezért szinte minden szerződés esetében egyedileg kell kiszámítani a visszatérítés összegét. A szaktárca számításai szerint a visszatérítés átlagos mértéke 25 százalék lesz, a gyakorlatban 10-40 százalék között alakulhat attól függően, hogy mikor, milyen árfolyamon vették fel a hitelt, illetve a pénzügyi szolgáltató hányszor emelt kamatot és milyen árfolyamon számolt. Az internetes kalkulátorok a miniszter szerint nem mutatnak pontos képet, a legtöbb esetben durva becslésként sem alkalmazhatók.
Mivel a nagy tömegű adatfeldolgozás hibával is járhat, az ügyfeleknek célszerű ellenőrizniük személyes és szerződésre vonatkozó adataikat, így például a korábbi törlesztőrészlet összegét, a kamatot, a futamidőt, tehát azokat az adatokat, amelyekből a visszatérítést és az új törlesztést ki lehet majd számolni. Ha az ügyfél vitatja az elszámolást, a kézbesítéstől számított 30 napon belül panaszt tehet a pénzügyi intézménynél, amely a panasz beérkezését követő 60 napon belül köteles válaszolni. A panasz elutasítása esetén az ügyfél 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.
MTI
