Ahogy arról az Mfor is beszámolt, idén januárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki közlése szerint. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,7 százalékkal nőtt a forgalom.
A kiskereskedelem teljes forgalma 1504 milliárd forint volt januárban, ez a tavaly januári 1477 milliárd forintnál is csak 1,8 százalékkal több. „Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 14 százalékkal emelkedett” – írja a jelentés. Vagyis továbbra is nagyon pörög az online vásárlás.
Tovább folytatódott tehát a kiskereskedelmi forgalom bővülése, immár fél éve nő folyamatosan, hónapról hónapra, vagyis stabil, növekvő trend alakult ki az ágazatban. A januári bővülés azért is kedvező, mert a hóhelyzet, a közlekedési nehezségek is átmenetileg negatív hatással lehettek a forgalomra
– reagált Molnár Dániel. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) elemzője szerint a textil, ruházati és lábbeli, az illatszer (drogériák), a használtcikk üzletek, illetve az internetes forgalom húzta a szegmenst. Utóbbi 14,3 százalékos éves alapú növekedésében a boltokban tapasztalható átrendeződés is szerepet játszhatott. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben szintén a jövedelmi helyzet javulását kell kiemelni szerinte, mint húzóerő, amely mellett a fogyasztói bizalom javulása is hozzájárulhatott a kedvezőbb teljesítményhez, de egyes területeken a hóhelyzet is támogathatta a forgalom bővülését.
Fotó: Depositphotos
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője szerint meglepetés, hogy a forgalom volumene az előző öt hónapban is bővülni tudott havi alapon kisebb-nagyobb mértékben, így nem lett volna váratlan egy rosszabb havi alapú volumenindex.
Mondhatjuk persze, hogy makrogazdasági oldalról januárban minden a növekedés mellett szólt: alacsony, 2,1 százalékos infláció, miközben decemberben a nettó átlagkereset 9,8 százalékkal nőtt – azaz volt miből költeni. Ebben persze benne van a választások előtti fiskális lazítás szerepe, de a fegyverpénz és 13-14. havi nyugdíj csak februárban érkezett
– írta lapunkhoz eljuttatott elemzésében a szakember. Hozzátette: a forgalom legkevésbé az élelmiszereknél nőtt, 1,2 százalékkal – ez nem is meglepő Regős Gábor szerint, hiszen a legkevésbé volatilis tétel: enni akkor is muszáj, ha kevesebbet keresünk, de akkor sem fogunk sokkal többet enni, ha javul a jövedelmi helyzetünk – persze jobbat, drágábbat vehetünk, talán ezt tükrözi a mostani adat is. A következő két hónapban továbbra is erős adatot vár az ágazattól és a fogyasztás az első negyedévben is húzhatja felfelé a GDP-t. A kérdés inkább az szerinte, hogy a közel-keleti háború meddig tart, hogyan alakulnak az árakra gyakorolt hatásai középtávon, azaz végső soron hogyan hat a háztartások mindennapi életére, hiszen ez csapódik majd le a kiskereskedelmi forgalomban – de erről korai lenne még becslésekbe bocsátkozni.
Inkább otthonról vásároltak
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint összességében a hosszú idősorok alapján továbbra is az látszik, hogy a kiskereskedelmi forgalom fokozatosan, ám visszafogottan bővül. A januári extrém időjárás a háztartások erőforrásait masszívan lekötötte, de a jelek szerint ez kicsit sem látszódott meg a tényadatokon. A költségvetési jóléti kiadások további emelkedésével, illetve a várhatóan továbbra is pozitív reálbérváltozással párhuzamosan az idei évben a boltok forgalma fokozatosan tovább emelkedhet az Erste elemzője szerint. Hozzátette: támogathatja a költéseket az év eleji jelentős inflációlassulás. Összességében továbbra is úgy látszik Nagy János szerint, hogy a háztartások fogyasztásbővülése marad a GDP-növekedés legfontosabb támasza az idei évben is.
Természetesen a kormány is elégedett a számokat látva.
A családok egyre több pénzből, egyre kedvezőbb áron és egyre biztonságosabban tudnak vásárolni, ami a kiskereskedelmi forgalom növekedésében is érezteti hatását. 2026 januárjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest
– reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint bár az eddig látott adatok alapján eléggé gyengének tűnt az évkezdet, a friss kiskereskedelmi statisztika rácáfolt erre. A megoldás kulcsa szerinte a januári hidegbetörés lehet és az, hogy az emberek inkább otthonról vásároltak és nem mozdultak ki a hóban-fagyban. Meglehetősen dinamikusan nőtt ugyanis a textilüzletek forgalma is, ami akár szintén betudható lehet a rendkívüli hideg időjárásnak. Általánosságban tehát úgy tűnik szerinte, hogy a kiskereskedelemnek, főleg az online ágazatnak a rendkívüli hideg inkább kedvezett.
Összességében némileg nehéz fogást találni a januári adaton. Mindenképpen jobb lett a teljesítmény a vártnál, de vélhetően ez inkább egyszeri hatások következménye. Viszont az is elvitathatatlan, hogy a revideált adatok alapján immáron hosszú hónapok óta tartós növekedés látszik. A magyar gazdaság gyenge teljesítménye, tehát biztosan nem a fogyasztáson múlik
– fogalmazott Virovácz Péter.
